Mától a rektorok bére sem lehet kétmillió forintnál magasabb Felsőoktatás
Edupress

Mától a rektorok bére sem lehet kétmillió forintnál magasabb

A tanévkezdéssel egy időben lép hatályba a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag azon rendelkezése, amely havi kétmillió forintos bérplafont határoz meg a közszférában dolgozók esetében. Szeptember 1-jétől így a rektorok fizetésére is érvényes a kétmilliós határ, mely megvonás 29 vezető havi fizetésének több mint tíz százalékát foglalja magában. Az a 12 állami felsőoktatási intézmény vezetője, aki a maximum felett keresett, összesen havi bruttó 6 millió 878 ezer forinttól esik el.

A szeptember 1-jével hatályba lépő új szabályozás a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatal alkalmazottaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények alkalmazottaira is vonatkozik.

A kétmillió forintos bérplafonról szóló rendelkezés szeptember elsejei hatályba lépése a 29 felsőoktatási vezető havi fizetésének több mint tíz százalékát érinti. Továbbá elsejétől az a 12 állami felsőoktatási intézmény vezetője, aki a maximum felett keresett, összesen havi bruttó 6 millió 878 ezer forinttól esik el. Veszteség éri többek között a 3,5 millió forintos bérével listát vezető, azóta a posztot elhagyó Szabó Gábor szegedi rektort, a 3,2 milliós összeggel a dobogó második fokán állt debreceni vezetőt és a rektori bérek ügyét kirobbantó Szent István Egyetem rektorát, aki korábban 2,96 milliós fizetést vihetett haza havonta.

Rajtuk kívül eddig kilenc vezető keresett kétmillió forint felett. Sorban: Tulassay Tivadar (Semmelweis Egyetem, 2,687 millió), Hudecz Ferenc (Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2,587), Sándorné dr. Kriszt Éva (Budapesti Gazdasági Főiskola, 2,447), Faragó Sándor (Nyugat-magyarországi Egyetem, 2,417), Péceli Gábor (Műegyetem, 2,377), Magda Sándor (Károly Róbert Főiskola, 2,355), Mészáros Tamás (Budapesti Corvinus Egyetem, 2,145), Rudas Imre (Óbudai Egyetem, 2,143), valamint Gábriel Róbert (Pécsi Tudományegyetem, 2,07).


edupress
Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.