Budapesten 60-80 ezer, a vidéki egyetemi városokban 40-60 ezer forint a havi bérleti díja egy kétszobás lakásnak, kivétel Debrecen, ahol 70 ezret is elkérnek - áll az Otthon Centrum felmérésében, amelyet évek óta elvégez augusztusban, amikor az egyetemisták albérleteket keresnek.
Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője elmondta, hogy az idén megállt a bérleti díjak csökkenése. A meghirdetett díjakból is legfeljebb 5-10 százalékot lehet alkudni, de a frekventált területeken erre sincs mód. Az egyetemisták esélyeit rontja, hogy a keresleti oldalon megjelentek azok, akik a válság miatt nem tudtak lakást vásárolni, és bérletre kényszerültek, továbbá ilyenkor keresnek lakást azok is, akik idén végeztek és első munkahelyüket készülnek elfoglalni.
Az albérleti piacon egyébként augusztusban - városonként eltérően - az egyetemisták teszik ki a keresleti oldal 50-80 százalékát.
A felmérés másik általánosítható megállapítása az, hogy a paneles lakás olcsóbb a tégla szerkezetűnél, illetve az ár az egyetemtől való távolsággal csökken. Ehhez azonban hozzá kell adni a közlekedési költséget, és akkor már nem biztos, hogy megéri távolabbi lakást olcsóbban bérelni.
Legdrágább a bérlet Budapest VI. és VII. kerületében, ahol 65-80 ezer forint egy átlagos kétszobás lakás havi bérleti díja. Második helyen áll a VIII. és a IX. kerület 60-75 ezer forinttal, míg harmadik a XI. és a XIII. kerület 60-70 ezer forint közti kínálati árral.
A vidéki egyetemi városok közül legdrágább Debrecen 60-70 ezer forintos fajlagos bérleti díjjal, míg Győrben és Szegeden a havi 60 ezer forint a felső határ. Gödöllőn, Veszprémben és Székesfehérváron 55 ezer, míg Szolnokon 45 ezer forint a plafon.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.