A következő tanévben induló intézmény nem csupán a New York University egy kihelyezett kampusza lesz, hanem egy új, önálló intézmény az Arab Emirátusokban. Ez a teljesen egyedülálló intézmény a NYU Abu Dhabi nevet kapta, és nem egy kihelyezett kampusz lesz, hanem a NYU teljes értékű testvéregyeteme, amely még az alapítójánál is nagyobb babérokra pályázik. Az új egyetem célja, hogy összegyűjtse a világ legtehetségesebb diákjait, akik - az alapítók tervei szerint - a művészetek területén szereznek a világ legnevesebb felsőoktatási intézményeivel, köztük az Ivy League egyetemeivel vetekedő diplomát.

A rendkívül magas szintet az jelzi, hogy az első tanévre nem jelentkezés, hanem sokkal inkább egyfajta válogatás útján lehetett bejutni. A leendő diákok között a projektet támogató Institute of International Education (ez az intézmény osztja a Fulbright ösztöndíjat is) szelektált, és nem nehéz elképzelni hogy milyen nehéz feladatuk lehetett, mikor 39 ország közel 9000 jelentkezője közül kellett kiválasztaniuk a legjobbakat. A New York Times értesülései szerint a művészeti és kreatív tehetség és az akadémiai tudás mellett sokat számított a válogatásnál, hogy a diák milyen önkéntes munkákban vállalt eddig szerepet, illetve mennyire nyitott a különböző kulkésztetést érezzen arra, hogy a társadalmat és a világot jobbá tegye, így az orvosi kísérletekben, szociális vagy más emberi jogi projektekben való részvétel sokat nyomott a latban.

Az utolsó körbe mindössze háromszáz tanuló került, ők végül meghívást kaptak Abu-Dhabiba, hogy megismerhessék az iszlám várost mielőtt döntenek, és azért, hogy a jövendőbeli professzoraik példa órákat adva megfigyeljék a tanulók közötti interakciókat. Ezután már mindössze 150 tanuló maradt fenn a rostán, akiknek az egyharmada amerikai és mellettük a kínaiak, az oroszok és az arabok vannak még többségben. A kisalföld.hu szerint Magyarországról három középiskolával – a budapesti Fazekassal, a zalaegerszegi Zrínyivel és a szombathelyi Bolyaival – lépett kapcsolatba a IIE. A kiválasztottak között több magyar is akadt, az első visszaigazolt tanuló, akinek már biztos helye van az új szemeszterben, Bede Fazekas Máté, aki a győri Révai Miklós Gimnázium tanulója volt.

A NYU Abu Dhabi létesítését teljes egészében Abu-Dhabi kormánya és a mostani uralkodó sejk, Kalifa bin Zayed al-Nahyan finanszírozza. Az épület még nem áll, az átadást csak addigra tervezik mire Máté végzős lesz, így egyelőre a város egyik felhőkarcolója ad majd otthont a NYU Abu Dhabinak. Az ideiglenes épület is minden csúcstechnikával rendelkezik, így a tanulók semmiben nem szenvednek hiányt, főleg, hogy a tanítás nem teljes egészében a fővárosban zajlik, a tanulók a NYU 16 másik kihelyezett részlegén is részt vesznek majd kisebb vagy összevont programokon. A New York Times értesülései szerint az első év információs füzetében Berlin, Buenos Aires, Prága és New York van megjelölve, mint tervezett színhelyei a film- és a médiatanulmányoknak.

A projektnek – mint minden új kezdeményezésnek – természetesen rizikói is vannak. A közel kelet politikai és gazdasági stabilitása kulcsfontosságú az intézmény jövőjét tekintve. A város első ránézésre ugyan modern és multikulturális, de a felszín alatt szigorúan iszlám város, ahol a homoszexualitás illegális és az internet komolyan cenzúrázott. „Abu-Dhabi kormánya hisz abban hogy a város a világ legideálisabb fővárosává és igazi világvárossá válhat” -mondja Alfred H. Bloom a NYU Abu Dhabi új kancellárja (akit a Swathmore-ról toborzott a NYU elnöke John Sexton) a New York Timesnak, és nyomatékosította, hogy a város sejkje és a kormányzóság teljes liberalizmust és demokráciát ígért az intézménynek, és garantálja, hogy a NYU Abu Dhabin tanulni semmiben sem lesz más, mint a világ más egyetemein. 

Kriszitna OBrien

eduline