Min változtatnának a pártok a felsőoktatásban? Felsőoktatás
Edupress

Min változtatnának a pártok a felsőoktatásban?

A Fidesz kötelezővé tenné egy tárgyból az emelt szintű érettségit az államilag finanszírozott helyekre jelentkezők esetében, az MSZP ugyanezt mindenkire kiterjesztené és megszüntetné a hallgatói létszámtól függő intézményi finanszírozást. Az MDF csökkentené az intézmények és a hallgatói helyek számát illetve tandíjat vezetne be, míg a Jobbik egyszerűen megszüntetné a bolognai rendszert és visszaállítani az egyszintű érettségit.

Öt kulcskérdésben (nemzetköziesítés, bolognai rendszer, finanszírozás, tanárképzés, érettségi-felvételi rendszer) kérdezte az országos listát állító pártok felsőoktatási koncepcióját az Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin

Míg a nemzetköziesítés terén az LMP és az MSZP nem tartja megvalósíthatónak az a célkitűzést, hogy a magyar felsőoktatás demográfiai okok miatt felszabaduló kapacitását jelentős számú külföldi hallgatóval töltse fel az ország, a Fidesz szerint a minőségre és a marketingre kellene koncentrálni - utóbbit akár kormányzati szinten koordinálni - az említett célok megvalósításához.

A bolognai rendszert a Jobbik megszüntetné, és visszaállítaná a duális rendszerű felsőoktatást, míg a Civil Mozgalom, a Fidesz, az MDF és az MSZP bizonyos területeken - így a tanárképzés esetében - átgondolandó tartja az osztatlan képzés visszaállítását. A Fidesz továbbá egyes osztatlan képzések esetében az osztott rendszerű oktatást is átgondolná, míg az MSZP szakmacsoportos felülvizsgálat után "elvégezné a szükséges korrekciókat". Közben az LMP nem támogatja a központi - kormányzati, politikai - beavatkozást.

A finanszírozással kapcsolatban a CM a fejkvóta helyett elhelyezkedési kvótát vezetne be, míg a Jobbik szakokat, nem hallgatókat finanszírozna. Az MDF megszűntetné a közalkalmazotti státuszt, elválasztaná az intézmények belső és külső igazgatását, illetve tandíjat vezetne be. Az MSZP a hallgató létszám helyett a felvett kreditek alapján állapítaná meg az intézményi finanszírozást.

Az érettségi-felvételi rendszerhez minden párt hozzányúlna. A Fidesz egy tárgyból kötelező emelt szintű vizsgát írna elő, első lépésben csak az államilag támogatott hallgatók körében, illetve átgondolná a természettudományi tárgyból tett kötelező vizsga előírásának lehetőségét. Az MSZP is az egy vagy két emelt szintű érettségi kötelezővé tétele mellett érvelt, ők minden hallgatóra vonatkozóan tartanák ezt bevezetendőnek. A Jobbik visszaállítaná az egyszintű érettségi rendszert és az intézményi felvételit. Az LMP is az intézmények által összeállított felvételi visszaállítását tartaná megoldásnak, míg az MDF a hallgatói státuszok jelentős csökkentését, illetve az alkalmassági felvételik terjesztését megvalósítaná meg azokon a területeken, ahol ez indokolt.

A pedagógusképzéssel kapcsolatban a pártok kivétel nélkül fontosnak tartják a pedagóguspálya vonzerejének növelését. Ezt a Fidesz kiemelt ösztöndíjjal, és az osztatlan rendszer visszaállításával, a Jobbik fizetésemeléssel, az iskolai erőszak visszaszorításával és a tanfelügyeleti rendszerrel oldaná meg. AZ LMP a mesterszakok akkreditációját vizsgálná felül, illetve a munkakörülmények és pedagógusbérek javítását tartja szükségesnek. Utóbbi kettőt az MDF is fontosnak tartja, illetve 25 százalékkal csökkentené a képző intézmények számát. Az MSZP a pedagógus továbbképzést a pedagógusképző intézmények jogává és feladatává tenné. Megvizsgálná az osztatlan képzés lehetőségét, illetve a hátrányos helyzetű iskolákba munkát vállaló tanárjelölteknek kiemelt ösztöndíjat adna tanulmányi idejük alatt. A CM a tárgyalt öt kérdésből háromra kívánt válaszolni, véleménye szerint ugyanis a nemzetköziesítés, illetve az érettségi-felvételi rendszere sokkal inkább szak-, mint pártpolitikai kérdés.


eduline
Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.