Informatikai elitképzés itthon: nyáron indul az AIT
Komoly várakozás előzi meg az első kurzus indulását az Aquincumi Technológiai Intézetben (AIT). Az Óbudai Graphisoft Parkban épülő új felsőoktatási intézmény oktatói között olyan nevek szerepelnek mint Charles Simonyi, Rubik Ernő vagy Bojár Gábor. Az iskola elsősorban amerikai egyetemek hallgatóit fogadja majd, de a legígéretesebb hazai diákoknak is lesz lehetőségük az egy-két szemesztert felölelő kurzusok látogatására.
Az Óbudai Gázgyár területén épülő AIT elsődleges profilja az informatika és a bioinformatika lesz. A XXI. századi környezetben épült intézet és a hozzá kapcsolódó campus először csak egy egyhónapos tanfolyammal mutatkozik be, amelynek hallgatói meghívott amerikai egyetemek diákjai lesznek. Nyolc egyetemről érkeznek majd a diákok, ezen iskolák mindegyike véleményezte az álalunk összeállított tananyagot, az itt megszerzett krediteket pedig átveszik – mondta el az eduline-nak Bojár Gábor az AIT szellemi atyja és alapítója.
A Graphisoft Park
„Ezt az első kurzust egyfajta promóciónak is szánjuk természetesen, ezen még nem vesznek részt magyar diákok. Az első fizetős képzés 2011 nyarán fog indulni, a tervek szerint először 30-40 fővel, a későbbiekben pedig ezt a számot szeretnénk száz és kétszáz közé emelni. Ennél többen nem fogak hozzánk járni, ekkora létszámmal azonban már üzletileg is nyereségesek leszünk” – vázolja középtávú terveit Bojár Gábor.
„Szerződésünk van a Műszaki Egyetemmel, mi szerint legjobb diákjaikat téritésmentesen átküldhetik hozzánk egy-egy szemeszterre, így a helyek tíz százaléka magyar hallgatóknak lesz fenntartva. Az intézménybe lesz felvételi, de az utcáról senki sem jöhet, minden esetben egy egyetem ajánlása kell hozzá. A tízenháromezer dollárosra tervezett tandíj pedig soknak tűnhet ugyan, de a magas színvonalért mindig magas árat kellett fizetni” – szögezi le az alapító. Az intézmény ugyanis önfenntartó, nem támogatja senki.
A diákok természetesen pályázhatnak, és kaphatnak is támogatást, így nem mindenkinek kell majd a teljes összeget kifizetnie. A kurzusok természetesen angol nyelven lesznek, a gyakorlatokat kis létszámú csoportokban tartják majd, és mindenkinek lesz saját külön mentora. Az intézményben folyó kutatások és projectek pedig mindig a tudományok határterületeire merészkednek (interdiszcíplinák), hiszen ez a fejlődés kulcsa.
Műszaki iskola, üzleti szellemben
A jó szoftver akkor igazán jó, ha el is lehet adni. Ennek a – nem is annyira evidens – igazságnak egyik első hirdetője a magyar származású Charles Simonyi volt, aki hosszú ideig a Microsoft egyik vezető szoftverfejlesztője volt, és olyan programok fejlesztése fűződik a nevéhez, mint pl. a Word és az Excel. Ő tervezte meg az első alakhű (WYSIWYG = What you see is what you get) szövegszerkesztőt is, a „Bravo”-t, munkáját pedig mindig az a felfogás vezérelte, hogy egy fejlesztőnek tudnia kell a felhasználó agyával gondolkodni. Bojár Gábor szerint ezt a mai napig nagyon kevesen tudják, ezért fordulhat elő, hogy a kifejlesztett és sikeresen eladott (!) szoftverek kilencven százalékát nem használják.
„Mi, a nálunk előadó szakemberekkel közösen olyan szemlélet szeretnénk átadni a hallgatóknak, amellyel nem csak a szűken vett szakma, hanem a piac szemében is megállják a helyüket. Azzal a gyakorlattal szeretnénk szakítani, hogy a fejlesztők mindig a másik fejlesztőnek, a szűken vett „szakmának” akarnak megfelelni, nem pedig a felhasználóknak. Ha ma beszállunk a világ bármely pontján egy liftbe például, és véletlenül rossz emelet gombját nyomjuk meg, nincs az a szoftver, amelyikben módosíthatnánk ezt a parancsot. A lift akkor is meg fog állni a negyediken, ha mi a tizennegyedikre szeretnénk feljutni.
Ez a példa is azt mutatja, hogy a tervezők többsége nem kalkulálja be a tipikus felhasználói hibákat a programba, így az meg sem tud azoknak felelni.” – elemez Bojár. majd hozzáteszi: „Ezt a szemléletet még az Egyesült Államokban is ritkán tanítják. A globális piacon való érvényesülésben pedig nekünk magyaroknak van egy nagy előnyünk is, amit gyakran elfelejtünk. Mivel kis ország vagyunk, nagyon kicsi belső piaccal, nekünk már régen meg kellett tanulni, hogyan kell igazodni termékeinkkel a világ sokszinűségéhez. Globális sztenderdek diktálásában az amerikaiak jobbak, ők ezt hivják globalizációnak. De van egy másik fajta globalizáció is, a világ sokszinűségéhez történő igazodás, ebben pedig történelmünk nyomán mi lehetünk jobbak.”
„Mini Olin”
A 'nagy' Olin
A még el sem indított intézet eddigi legnagyobb dicséretét a Boston melletti Olin College egy neves professzora adta, aki „mini Olinnak” nevezte alakuló iskolánkat. – büszkélkedik Bojár Gábor. Az Olin College 2002 óta a szakma egyik legelismertebb szellemi műhelye. Az amerikai Massachusetts államban található, és műszaki, informatikai képzésekre specializálódott.
„Ők először ingyenesek voltak, de mára belátták, hogy így nem fenntartható a működés – a jövőben már ők is fizetősek lesznek. Az egyik különbség az Olin és az AIT között az lesz, hogy míg ott az informatika teljes spektrumával, ezen belül a „hardveres” részével is foglalkoznak, nálunk csak „szoftveres” képzés lesz, abból is csak néhány területre fókuszálunk. Ilyen lesz például a bioinformatika, ebben szintén jók vagyunk. Oktatóink között számos külföldi professzor, és magyar akadémiai tag szerepel, a húzónevek között van maga Charles Simonyi is, illetve Rubik Ernő, aki egyben az intézmény alapító tagja is.”
Kanaki Anna
eduline
