2009. augusztus. 28. 10:12
Eduline
Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 29. 16:24
Felsőoktatás
Rezidensképzés Magyarországon: mentőzés és éjszakai ügyelet
Fiatal orvostanhallgatóval beszélgettünk, hogy megtudjuk, ő milyennek látja a magyar rezidensképzést. Éjszakai ügyelet, mentőzés, sok tanulás és mindezekért cserébe a havi nettó 95 ezer forintos fizetés: elsőre nem hangzik csábítóan, de mégis sokan végigcsinálják és nem feltétlenül azért, hogy aztán külföldön gyógyíthassanak.
Magyarországon négy orvosi egyetem van: a budapesti, a pécsi, a debreceni, és a szegedi. Mindegyik egyetemnek megvan a profilja, de összességében elmondható, hogy Magyarországon jónak számít az elméleti orvos képzés. Az egyetemek oktatási rendszerét a bolognai folyamat nem választotta ketté, olyan ugyanis nincs, hogy kicsit orvos meg nagyon orvos. Az első két év elméleti, ezt nevezik „szóró éveknek”. Itt általában kiesnek azok, akik nem tanulnak jól. Tehát Nem igazán létezik olyan, hogy „kettes orvos”, aki csak körülbelül tudja a tananyagot. Akinek gyenge jegyei voltak, az gyógyszerügynök lesz vagy olyan szakmát talál, ami talán kisebb presztízsű, viszont sokkal több pénzt hoz a konyhára.
Az orvosi egyetemen a leghosszabb a képzés, összesen hat éves. A második év után az orvostanhallgató a klinikai tárgyakból egyenként fél-fél évet tanul. Valamiből többet, valamiből kevesebbet. Ezeket azonban már az egyetemi kórházak klinikai osztályain tehetik meg a hallgatók. A hatodik évben kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, ami jóformán semmiben sem különbözik attól a munkától, amit diplomázás után végezhetnek az orvosok, talán csak annyiban, hogy az egyetem után némi pénzt is kapnak, ami ugyan nem sok, de több mint a semmi. Ma már az orvosi egyetemeken is kreditrendszer van, ami igazából nem ad túl nagy mozgásteret, tehát továbbra is vannak kötelező tantárgyak, és kötelezően választhatóak.
Diploma után a rezidensképzés 2 évig tart. Az egyetemek, mint régió központok szakmánként kapnak különböző mennyiségű helyet, amelyekre a rezidenseknek pályázni kell. Ha tehát valaki pl. Miskolcon akar elhelyezkedni a fül-orr-gégészeten, akkor Debreceni egyetemnél kell pályáznia a helyre. Így az állam az egyetemeken keresztül orientálja, ha úgy tetszik, szabályozza a felvételt a különböző szakmákba. Ha például egy térségben hiány van belgyógyászból, de Dunát lehet rekeszteni a nőgyógyászokkal, akkor ennek megfelelően írják ki a betöltendő helyeket.
Minden rezidens sürgősségi félévvel indít. A Sürgősségi Osztályt a tapasztalatait nekünk elmesélő fiatal orvos, Köves Béla a Gyűrűk Urából ismeretes Helm szurdokhoz hasonlítja: „Egyik ajtón tolják a vérző beteget, egy másikon valaki a hasát fogva biceg be. Őt megelőzi egy elvágott kezű fiú, aki után egy részeg hajléktalant cipelnek be hordágyon. Az egészet az ablaknál álló 10 tagú család figyeli, akik hol dörömbölnek, hol csak csendben figyelnek. Itt az ember türelmet tanul, és tanít.”
A mentőzés ugyanakkor kifejezetten izgalmas. Szerinte a boldog akciózásra hajaz a történet, amikor a fiatal orvos végig száguldozik a városon, fontossága tudatában nyomkodhatja a szirénát, hogy szétspricceljenek útjából az autók, majd a helyszínre érve megment egy életet. Ám, ameddig nincs riasztás, van, hogy még a csocsófigurák is pörögnek.
A rezidensek fizetése nettó 95 ezer forint. A szakvizsga előtt álló orvosé 112 ezer forint, ha bevállal egy-két ügyeletet is. 30 éves szakmai múlt után 150 ezer forintot visz haza egy kórházi orvos. Ezekkel a kilátásokkal nem csoda, hogy a magyar egészségügyi rendszert a hálapénz működteti. Európában sok helyre mehetnének a magyar orvosok, de például Svédországba úgy veszik fel a fiatalabbakat, hogy kiérkezés előtt fél éves intenzív nyelvkurzusra íratják be őket, és ez alatt az idő alatt, havi 200 ezer forintot fizetnek nekik. Fél év múlva megveszik a repülőjegyét, és amint az orvos kiérkezik, már el is kezdhet dolgozni tízszer annyi pénzért, mint amennyit itthon keresne, és mindehhez még a szállását is biztosítják. A magyar orvosoknak mindössze annyit kell mondaniuk, hogy köszönöm, kérem.
A fiatal urulógus urológus orvos mindenképpen „óvatosságra” inti azokat, akik most döntenek a továbbtanulásról.
- Aki mindenképpen orvos akar lenni, töltsön el egy egész napot egy kórházban.
- Reggeltől estig?
- Nem, egész nap. Ha teheti, maradjon hajnalig, és nézze meg például a baleseti sebészetet. Ha tetszik neki a harctéri gyógyászat, akkor ő is orvosnak született. Érettségi után mi is ellátogattunk egy kórházba, ahol arra panaszkodtak, hogy mennyire rossz itt minden és mekkora mázlisták vagyunk, mert mire mi végzünk, megváltozik az egész rendszer és jobb lesz. Nos, ez félig igaz. Néhány dolog tényleg változott, de kis túlzással most majdnem minden rosszabb, mint akkor.
- Te minek vagy akkor orvos?
- Hát, az biztos, hogy nem a pénzért, és nem is a munkakörülményekért. Azért mert jó dolog a bajba jutottakon segíteni. Mesterséges körülményeket teremtesz arra, hogy olyan emberekkel találkozz, akik ápolásra, gyógyításra szorulnak (ezt nevezzük kórháznak) és ápolod, gyógyítod őket. Ez nemes dolog!
eduline
Az orvosi egyetemen a leghosszabb a képzés, összesen hat éves. A második év után az orvostanhallgató a klinikai tárgyakból egyenként fél-fél évet tanul. Valamiből többet, valamiből kevesebbet. Ezeket azonban már az egyetemi kórházak klinikai osztályain tehetik meg a hallgatók. A hatodik évben kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt, ami jóformán semmiben sem különbözik attól a munkától, amit diplomázás után végezhetnek az orvosok, talán csak annyiban, hogy az egyetem után némi pénzt is kapnak, ami ugyan nem sok, de több mint a semmi. Ma már az orvosi egyetemeken is kreditrendszer van, ami igazából nem ad túl nagy mozgásteret, tehát továbbra is vannak kötelező tantárgyak, és kötelezően választhatóak.
Diploma után a rezidensképzés 2 évig tart. Az egyetemek, mint régió központok szakmánként kapnak különböző mennyiségű helyet, amelyekre a rezidenseknek pályázni kell. Ha tehát valaki pl. Miskolcon akar elhelyezkedni a fül-orr-gégészeten, akkor Debreceni egyetemnél kell pályáznia a helyre. Így az állam az egyetemeken keresztül orientálja, ha úgy tetszik, szabályozza a felvételt a különböző szakmákba. Ha például egy térségben hiány van belgyógyászból, de Dunát lehet rekeszteni a nőgyógyászokkal, akkor ennek megfelelően írják ki a betöltendő helyeket.
Minden rezidens sürgősségi félévvel indít. A Sürgősségi Osztályt a tapasztalatait nekünk elmesélő fiatal orvos, Köves Béla a Gyűrűk Urából ismeretes Helm szurdokhoz hasonlítja: „Egyik ajtón tolják a vérző beteget, egy másikon valaki a hasát fogva biceg be. Őt megelőzi egy elvágott kezű fiú, aki után egy részeg hajléktalant cipelnek be hordágyon. Az egészet az ablaknál álló 10 tagú család figyeli, akik hol dörömbölnek, hol csak csendben figyelnek. Itt az ember türelmet tanul, és tanít.”
A mentőzés ugyanakkor kifejezetten izgalmas. Szerinte a boldog akciózásra hajaz a történet, amikor a fiatal orvos végig száguldozik a városon, fontossága tudatában nyomkodhatja a szirénát, hogy szétspricceljenek útjából az autók, majd a helyszínre érve megment egy életet. Ám, ameddig nincs riasztás, van, hogy még a csocsófigurák is pörögnek.
A rezidensek fizetése nettó 95 ezer forint. A szakvizsga előtt álló orvosé 112 ezer forint, ha bevállal egy-két ügyeletet is. 30 éves szakmai múlt után 150 ezer forintot visz haza egy kórházi orvos. Ezekkel a kilátásokkal nem csoda, hogy a magyar egészségügyi rendszert a hálapénz működteti. Európában sok helyre mehetnének a magyar orvosok, de például Svédországba úgy veszik fel a fiatalabbakat, hogy kiérkezés előtt fél éves intenzív nyelvkurzusra íratják be őket, és ez alatt az idő alatt, havi 200 ezer forintot fizetnek nekik. Fél év múlva megveszik a repülőjegyét, és amint az orvos kiérkezik, már el is kezdhet dolgozni tízszer annyi pénzért, mint amennyit itthon keresne, és mindehhez még a szállását is biztosítják. A magyar orvosoknak mindössze annyit kell mondaniuk, hogy köszönöm, kérem.
A fiatal urulógus urológus orvos mindenképpen „óvatosságra” inti azokat, akik most döntenek a továbbtanulásról.
- Aki mindenképpen orvos akar lenni, töltsön el egy egész napot egy kórházban.
- Reggeltől estig?
- Nem, egész nap. Ha teheti, maradjon hajnalig, és nézze meg például a baleseti sebészetet. Ha tetszik neki a harctéri gyógyászat, akkor ő is orvosnak született. Érettségi után mi is ellátogattunk egy kórházba, ahol arra panaszkodtak, hogy mennyire rossz itt minden és mekkora mázlisták vagyunk, mert mire mi végzünk, megváltozik az egész rendszer és jobb lesz. Nos, ez félig igaz. Néhány dolog tényleg változott, de kis túlzással most majdnem minden rosszabb, mint akkor.
- Te minek vagy akkor orvos?
- Hát, az biztos, hogy nem a pénzért, és nem is a munkakörülményekért. Azért mert jó dolog a bajba jutottakon segíteni. Mesterséges körülményeket teremtesz arra, hogy olyan emberekkel találkozz, akik ápolásra, gyógyításra szorulnak (ezt nevezzük kórháznak) és ápolod, gyógyítod őket. Ez nemes dolog!
eduline
