2009. január. 30. 12:39 Eduline Utolsó frissítés: 2009. január. 30. 12:41 Felsőoktatás

Energiaválság – oxigénhiány okozhat problémát már a közeljövőben

200 milliárd forintból épülő szénerőmű a Mátrában, 380 milliárdból építendő gázerőmű Nyírtasson, többet és továbbtermelő atomerőmű Pakson.... Gázkrízis, gazdasági hanyatlás, klímaváltozás. Környezetünk racionális természeti képződmény. Csak a racionalitás vezetheti el az emberiséget az elengedhetetlenül szükséges megoldásokhoz. A Károly Róbert Főiskola egyedülállóan egy új kar létrehozását tervezi a témában.

„Inkább a zöldenergia. Én bízom a szavak láttató erejében. A biomassza ilyen megfogalmazása a reménységet és a tisztaságot is kifejezi” – tartja Dr. Gergely Sándor, a Károly Róbert Főiskola Kutató, Fejlesztő Központjának igazgatója. Magyarország energiafelhasználása 94%-ban fosszilis eredetű és mindössze 6%-a zöldenergia. Százmilliárdok mennek erőművek építésére és fejlesztésére, pedig különleges természeti adottságokkal bírunk: hőgradiensünk kimagasló, geotermikus energiakészletünk hatalmas. Erre építhet a hőszivattyú, egy szerkezet, amely a földben tárolt hőt és a levegőből vett energiát hasznosítja. Itthon 1200-1300 ilyen szivattyú működik, míg Svédországban 122 000!
Dr. Gergely szerint rövid időn belül az oxigén hiánya okoz majd gondot. Éppen ezért utolérhetetlen a nukleáris, a víz, a nap és a szélenergia, hiszen nem használnak oxigént. „Teljesen működésképtelen elvárás bármely energiafajtával szemben, hogy ne legyen kockázata.” - állítja.

„Mind a napnak, mind a szélnek, mind a zöld energiának van egy óriási előnye. Lokális fejlesztő hatása van, mert olyan áttörést tesznek lehetővé az energetikában, mint a személyi számítógép az informatikában.” A döntés meghozatalára nem sok idő maradt. 2020-30-ig vagy megváltozik az emberiség hozzáállása, vagy megfulladunk. A Károly Róbert Főiskola kezdeményezését egyre több érv támasztja alá, mert a tervezett Természeti Erőforrások Kar a fenntarthatóság szempontjából közelít mindehhez. A hallgatókra, jövőbeli szakemberként nem kisebb feladat vár, mint a jelenlegi helyzet a megoldása, s ebben nyújt lehetőséget és megfelelő szakmai hátteret a Károly Róbert Főiskola.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.