A mesterképzésre jelentkezők pontszámítási módszere eltér az alapképzésben használatos 480 pontos értékelési rendszertől. Az MA/MSc képzésre jelentkezők felvételéről meghatározott keretfeltételeknek megfelelően ugyan, de az intézmények saját hatáskörben döntenek. Ilyen módon az intézmény dönti el, hogy szóbeli, írásbeli, avagy mindkét formában vizsgáztat-e, illetve, hogy milyen teljesítményért ad többletpontot - közölte az Edupress megkeresésére az Országos Felsőoktatási Információs Központ.
A kormányrendeletben meghatározott keretfeltételek szerint a mesterképzésekre felvételizőket egy 100 pontos rendszerben kell értékelni, az értékelés módja, illetve a követelmények felállítása, meghatározása intézményi hatáskör. Az értékelés független attól, hogy a jelentkező melyik intézményben szerezte korábban végzettségét igazoló oklevelét. A 100 pontos rendszerben az intézmények maximum 10 pontot adhatnak előnyben részesítés címén. Előnyben részesítés címén az intézmények kötelesek többletpontot adni a hátrányos helyzetűeknek, a fogyatékkal élőknek, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek, illetve a gyermekgondozásban részt vevőknek, az előnyben részesítés jogcímén járó többletpontok mértékének meghatározása azonban szintén intézményi hatáskör, így érdemes tájékozódni az egyes intézményekben és szakokon nyerhető pontokról. Az egyéb jogcímeken megállapított többletpontokról és azok mértékéről az intézmények maguk döntenek.
A leggyakrabban felsőfokú OKJ-s végzettségért, nyelvtudásért, a már megszerzett oklevél minősítéséért, OTDK-n vagy TDK-n elért helyezésért, illetve valamilyen szakmai tevékenységért adnak többletpont, előfordul azonban az is, hogy kiemelkedő sportteljesítményt vagy demonstrátori munkakört honorálnak az intézmények többletponttal. A legtöbb intézmény esetében a többletpontok mértéke maximum 10 pont, amelyben az előnyben részesítés címén járó pontok is benne foglaltatnak, de némely intézményben ennél magasabb pontszám is elnyerhető a korábban szerzett jó teljesítménnyel. Az ELTE-n például 25 többletpontot kaphatnak a felvételizők, a Nyugat-magyarországi Egyetem bizonyos karain pedig 20 pont a maximálisan elnyerhető többletpontok száma.
A tanári mesterképzésre jelentkezők közül azoknak, akiknek felvételük után második tanári szakképzettséget is választaniuk kell, tehát azoknak, akik közismereti tárgyat oktató tanárnak készülnek, a jelentkezési laphoz külön csatolniuk kell egy, a www.felvi.hu oldalon elérhető Kérvénytárból letölthető nyilatkozatot, amelyben feltüntetik, hogy mely szakképzettséget kívánják választani. Az intézmény ugyanis ennek ismeretében állítja össze a gyakorlati vizsgák listáját. Amennyiben a jelentkező több szakképzettséget is megjelölhet, azokat rangsorolnia kell és minden alkalmassági vizsgán részt kell vennie. Azon mesterképzésre jelentkezőknek, akik 2009 júniusában szerzik meg az alapképzés elvégzését igazoló oklevelüket, legkésőbb július 9-éig csatolniuk kell jelentkezési lapjukhoz a megszerzett végzettséget igazoló oklevél fénymásolatát. Ha a fenti időpontig a dokumentum nem kerül kiállításra, akkor a felsőoktatási intézmény azon igazolását kell benyújtaniuk, miszerint a jelentkező záróvizsgáit teljesítette, rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsgával, vagyis az oklevél kiállítása folyamatban van. Ez az igazolás szintén letölthető a Felvi Kérvénytárából.
Január 18-án délelőtt 10 órától több mint 68 ezer diák írja a központi felvételi vizsgát matekból és magyarból az ország 555 helyszínén. Kövessétek velünk az eseményeket az Eduline-on, ahol a vizsga után diákvéleményekkel és szaktanári véleményekkel várunk titeket, később pedig jövünk a feladatlapokkal is.
