15 és 75 éves hallgatója is van a Debreceni Egyetemnek

Hatvan év a korkülönbség a Debreceni Egyetem legfiatalabb és legidősebb hallgatójának életkora között.

Az elmúlt három tanévben három külföldi diák is 15 évesen kezdte meg tanulmányait a Debreceni Egyetem angol nyelvű orvosképzésének előkészítőjében, miközben az egyetem legidősebb hallgatója, az idén 75 éves Orosz Zoltán a leendő jogászok táborát erősíti, és várhatóan jövőre kapja meg diplomáját a gépészmérnöki, illetve a mérnök-közgazdász oklevele mellé.

Az elmúlt három tanévben 24 év volt az aktív státussal rendelkező hallgatók átlagéletkora az egyetemen. Közülük a legfiatalabbak a gyógyszerészhallgatók átlagosan 22 életévükkel, míg a legidősebb diákok – a levelezős hallgatók magasabb számából adódóan – a gyermeknevelési és felnőttképzési karon tanulnak, átlagéletkoruk 31 év.

A legtöbb államilag támogatott hallgató (88,3 százalék) a zeneművészeti karon tanul Debrecenben, a legnagyobb létszámban (85,2 százalék) pedig a jogászhallgatók finanszírozzák maguknak tanulmányaikat.

Az intézményben 119 országból csaknem négyezer külföldi hallgató tanul, közülük a legtöbben Romániából (696 hallgató) és Nigériából (611 hallgató) érkeztek. A legmesszebbről (csaknem 16 ezer kilométer) egy új-zélandi fiatal érkezett, de tanul bahreini, belize-i, benini, burundi, Fidzsi-szigeteki, laoszi, mianmari és togói születésű diák is Debrecenben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Rendszerszintű beavatkozásra készülnek a magyar közoktatásban? Interjú Miklós Györggyel

Szűk két héttel azután, hogy a kormány a KRÉTA-ban arról kezdte kérdezni a szülőket, hogy figyelembe vennék-e, ha készülne egy központi rangsor a gimnáziumokról és az általános iskolákról és beszámítana a kompetenciamérés eredménye a gimnáziumi felvételibe, a Fideszhez rengeteg szálon kötődő MCC már össze is állította a 100 legjobb gimnázium listáját. Hogy szülői szemszögből miért lehet aggasztó, hogy ha a kompetenciamérésnek tétje is van és milyen következménnyel járhat az iskolák rangsorolása, arról Miklós Györggyel, a Szülői Hang közösség egyik alapítójával beszélgettünk.