A szakgimnazisták 46 százaléka érettségi után kimarad a rendszerből, nem fejezi be a szakképzést - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
A nemzeti szakképzési és felnőttképzési hivatal, valamint a szakképzési centrumok a szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó konferenciasorozatának záró rendezvényén Pölöskei Gáborné kifejtette: az oktatás nem tud olyan rugalmas lenni, mint ahogy ezt a környezet változása elvárja. "A Z generációt úgy kell oktatni, hogy olyan szakmákra legyenek alkalmasak, amelyek ma még nincsenek".
A szakképzést és a felnőttképzést átfogó tanulmányok azt mutatják, hogy a cégek elvárásaikban nem szakmát, hanem készségeket, képességeket fogalmaznak meg. Ezeket a készségeket, képességeket azonban nem lehet "frontális oktatással" kialakítani. Ugyanakkor a szakképzés hatalmas előnye és lehetősége, hogy a magas gyakorlati óraszámmal ezek a készségek, képességek létrehozhatók, kialakíthatók - emelte ki Pölöskei Gáborné.
Hozzátette: a szakgimnáziumokban négy plusz egy éves képzés folyik, az országos statisztika szerint a gyerekek 46 százaléka érettségi után kimarad a rendszerből, nem fejezi be a szakképzést. A szakképzés csak akkor tölti be a szerepét, ha a diákok szakmával a kezükben fejezik be tanulmányaikat - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
Kiemelte: a szakgimnáziumok a gimnáziumok alternatívái. Aki jó mérnökember akar lenni, annak szakgimnáziumban kell tanulnia, mert ez szolgálja az érdekét. A szakgimnázium a mérnökképzés előszobája, amit össze lehet kötni a felsőoktatással, és ez nagy előrelépést jelenthet.
86 ezer diák tűnt el a szakképzésből
A magyar gazdaságban tapasztalható munkaerőhiány egyik oka, hogy egy demográfiai hullámvölgy miatt százezerrel kevesebb diák jelenik meg a középfokú oktatásban, mint öt évvel ezelőtt, 14 ezerrel kevesebb a gimnáziumban tanulók száma és 86 ezren "tűntek el" a szakképzésből - mondta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.
