A munkanélküliség, a megvágott felvételi keretszámok és a hallgatói szerződések miatt egyre többen döntenek úgy, hogy pakolnak, és inkább külföldön próbálnak állást keresni. Három fiatal lányt kérdeztünk arról, miért mentek külföldre, hogyan találtak munkát, és vissza akarnak-e jönni Magyarországra.

„Félállásban kétszer annyit keresek havonta, mint otthon egy orvos" - mondja Földes Noémi, aki Padovában él, pultos munkája mellett pedig angol és magyar különórákat ad. "Ha negyven órát dolgoznék, egyedül is tudnék lakni, és tarthatnék autót, ami itt nagy előny, mert a tömegközlekedés borzalmas. Ehhez kb. ezer-ezerkétszáz euróra lenne szükségem. Jelenleg ennél jóval kevesebbet költök. Négy olasz egyetemistával bérelünk egy jó nagy lakást, így osztozunk a költségeken, az autó helyett pedig ott a bicikli” - teszi hozzá.

Noémi Erasmus-ösztöndíjjal ment ki Olaszországba 2011 februárjában. Hamar eldöntötte, hogy kint marad, és el is kezdett dolgozni. „Amíg nem volt gyakorlatom, könnyű volt munkát találni, mert keveset fizettek. Utána nehezebb lett. Most már kilenc hónapja dolgozom ugyanazon a helyen, itt egy kicsit felküzdöttem magam” -- mondja. A lakótársaival az elejétől jó a kapcsolata, és az egyetemen is sok olasz barátot szerzett. „Olaszokkal, olaszul éltem az elejétől fogva. Itt mindenem megvan, munkám, barátaim, lakásom, saját életem. Nem akarok erről lemondani” - teszi hozzá.

Hollandia drága, de a fizetés az itthoni háromszorosa

„Az otthoni fizetésem háromszorosát keresem meg itt. A barátom Hollandiában fejezte be a főiskolát, és itt talált magának gyakorlati helyet. Én is kijöttem utána. A belvárosban bérelünk lakást” - mondja a dél-hollandiai kisvárosban, Bergen op Zoomban élő Kata, aki azt kérte, vezetéknevét ne áruljuk el.

Készülődnek, csomagolnak, mennek - ezért

Az elmúlt tíz évben a munkanélküliség duplájára – 5,8-ról 11 százalékra – nőtt, a pályakezdők körében pedig ennél is magasabb: 28 százalék. A kormány ezen a pályakezdők minimálbérének csökkentésével változtatna. A szeptembertől életbe lépő hallgatói szerződés szerint minden ösztöndíjasnak a képzési idő kétszeresét kell itthon ledolgoznia a diploma megszerzését követő húsz évben. A miénkhez hasonló hallgatói szerződés Európában egyedül Fehéroroszországban van, igaz, ott is sokkal puhábbak a szabályok. Erről itt olvashattok. Sokan már felsőfokú tanulmányaikat is külföldön kezdik, a TÁRKI friss felmérése szerint pedig minden második harminc év alatti gondolkodik azon, hogy elhagyja az országot. Németország és Ausztria a legnépszerűbb célpontok.

Magyarországon is irodai munkát végzett, odakint egy logisztikai cégnél dolgozik. „Az albérletek, a különféle szolgáltatások díjai - például a fodrászé, a szerelőké - magasabbak, mint otthon, de párban azért ki lehet bírni. A napi szintű bevásárlás szerintem megoldható arányaiban ugyanannyi pénzből. Ha beülsz vacsorázni vagy meginni valamit, az többe kerül, de ez érthető, hiszen a fizetések is magasabbak. Az árak egyébként városonként különbözőek” - magyarázza.

Szobalányként egy ausztriai hotelben

„A tanácstalanság és a kalandvágy hozott ki külföldre. Mielőtt elkötelezném magam valami mellett, szeretnék tapasztalatot gyűjteni, embereket, nézőpontokat megismerni. Ehhez először is pénzre van szükség, ezért döntöttem úgy, hogy kijövök Ausztriába dolgozni, és közben csiszolom a némettudásomat is” – mondja Böröcz Mimi, aki egy évig tanult a Szegedi Tudományegyetemen, majd rájött,  hogy a kiválasztott szak nem neki való. Most Salzburgtól nem messze szobalányként dolgozik egy hotelben, a fizetés mellé étkezés és szállás is jár.

„Az ingyen ellátás miatt választottam a hotelszakmát. Júliustól váltok: egy kis kávézóban fogok dolgozni pincérnőként, de a szállásomat szerencsére megtarthatom, ez hatalmas segítség" – mondja Mimi, aki szerint ha az ember odafigyel, sok pénzt lehet megtakarítani rövid idő alatt. "A pincérnői fizetés borravaló nélkül is kb. három-négyszerese az otthoninak. Az üzemanyag, az élelmiszer, a ruházati cikkek olcsóbbak, az albérlet, a szórakozás, az éttermek, a cigaretta drágább, mint otthon” - teszi hozzá.

Bürokrácia, nyelvtudás

„Ha valaki komolyabb, egyetemi végzettséget megkövetelő állást keres külföldön, annak azt tanácsolom, még kiutazás előtt nézzen utána a követelményeknek. Olaszországban például általában nem fogadják el a más országokban szerzett diplomát, ha mégis, hosszú út vezet odáig. Én az ELTE-n még nem fejeztem be a pszichológia mesterképzésemet, a padovai egyetemre viszont nem tudok beiratkozni, mert nem fogadják el a magyar diplomát” – mondja Földes Noémi.

„Édemes minél előbb kijönni, mert helyben könnyebb megtalálni az álomállást. A legtöbben persze a megélhetésért jönnek ki, és nem jutnak el odáig. Rengeteg a diplomás magyar, ismerek közgazdász-informatikus mosogatót és történész recepcióst is" – mondja Böröcz Mimi, aki szerint Ausztriában szobalányként már alapszintű némettudással el lehet helyezkedni, és a munkatapasztalat sem feltétel mindenhol.

„Ha az ember nem beszél hollandul, nem könnyű gyorsan munkát találni. Én két hónapig keresgéltem, majd a barátaim segítségével szereztem ezt az állást. Persze egész más a helyzet, ha valakinek speciális szaktudása van” – mondja Kata, aki szerint az is számít, hogy az ország melyik részére költözik valaki: északon sokkal több a nemzetközi cég, mint délen. Érdemes kinézni olyan cégeket, ahol szívesen dolgoznánk, és már otthonról felvenni velük a kapcsolatot. Ha már valaki kint van, több a lehetőség.