Egyre népszerűtlenebbek a hiányszakmák, eredménytelen a Hídprogram, komoly probléma a lemorzsolódás - egy nem nyilvános jelentés szerint ez jellemzi a szakképzést.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült, a Népszava birtokába került nem nyilvános, 2017 júniusi jelentésből kiderül például, hogy hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem.
A hiány-szakképesítések támogatására 2010-ben hozták létre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám az eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.
A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. Előbbiekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, a jelentés szerint itt "feltétlenül szükséges a kedvezőtlen tendencia megfordításához szükséges lépések kialakítása. A Köznevelési (Híd II.) és a Szakképzési Hídprogramban is egyre kevesebben vesznek részt. A Híd II.-ben ráadásul csak a képzést megkezdők 10-30 százaléka szerez részszakképesítést.
Pedig - ismerik el a jelentés szerzői - legutóbb tizenegy éve volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban.
Problémát okoz a diákok gyenge szövegértési és matematika készsége, a pedagógushiány és a tanárok elöregedése is. A jelentés szerint a szakközépiskolákban tanítók száma jelentősen csökkent: a 2012/2013-as tanévben 8910, a 2016/2017-es tanévben már csak 7382 főt tett ki.
Változik a szakgimnáziumi érettségi, itt vannak a részletek
A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben.
