Fél év alatt majdnem a duplájára emelkedett az ingyenes online egyetemi kurzusok (MOOC) száma a világon, jelenleg összesen 2625 közül válogathattok – derül ki az Európai Bizottság friss adataiból. Az Open Education Europe honlapon közzétett statisztika szerint a legtöbb kurzust a spanyol intézmények kínálják.

Hat hónap alatt kis híján megduplázódott az ingyenes internetes egyetemi kurzusok száma a világban: míg januárban 1369, idén júniusban már 2625 előadássorozat volt a nemzetközi kínálatban – derül ki az Open Education Europe friss statisztikájából. Európában jelenleg 597 óra érhető el, közülük a legtöbbet a spanyol intézmények kínálják, szám szerint 203-at, utánuk következnek a britek 120-szal, majd Franciaország, ahol összesen 81 kurzusra járhatunk virtuálisan. Magyarországról a Miskolci Egyetem kínál négy kurzust.

„Döbbenetes ütemben növekszik az ingyenes internetes képzések népszerűsége, köszönhetően annak, hogy a világ legmagasabban jegyzett intézményei, a Stanford, a Johns Hopkins vagy a párizsi École Normale Supérieur is hirdet meg órákat, és a tanulás ütemét a diákok szabják meg, akik még papírt is kaphatnak a vizsgák végén, amelyek értéke folyamatosan növekszik a munkaerőpiacon” – mondja Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója.

Mi az a MOOC?

A MOOC mozaikszó az angol „Massive Online Open Course” származik, ingyenes online kurzus. A MOOC-ok sajátossága, hogy nem létszámkorlátosak, így akár több ezren is járhatnak egyszerre ugyanarra az órára a világ bármely pontján; az előadásokat a hallgatók videofelvételeken keresztül követhetik. Az első MOOC-ot a Stanford Egyetemen indították el, majd a massachusettsi MIT és a Harvard tette mindenki számára elérhetővé több óráját; azóta a MOOC-ok szervezésére tech cégek épültek, például a Coursera, az Edx, a Lynda vagy az Udemy.

A szakember hozzáteszi: az élénk érdeklődést felismerve egyre több egyetem teszi ingyenesen elérhetővé egy-két óráját a világhálón, aminek nagyon fontos szerepe lehet a hírnevük ápolásában vagy megalapozásában. „A nemzetközi ösztöndíjrendszerek miatt a diákok ma már jóval mobilisabbak, mint néhány évtizede, így a hazai egyetemeknek is elemi érdeke, hogy még ismertebbé tegyék magukat a külföldi hallgatók körében; erre az online kurzusok kiváló lehetőséget nyújtanak” – jegyzi meg Szalai Zoltán.

A statisztikák szerint Európában a legtöbb kurzust – több mint 130-at – a műszaki területen hirdették meg a közelmúltban; ezt követik az alkalmazott tudományok, a társadalomtudományok és az üzleti tudományok, mindhárom területre nagyjából 90 egyetemi előadássorozat jut jelenleg. Ám a nemzetközi kínálatban gyakorlatilag mindenki megtalálhatja a kedvére valót, a görög-római mitológiával éppúgy foglalkozhatunk, mint például a bioinformatika aktuális kérdéseivel.

Ingyenes online képzést indít az MCC

Költségmentes internetes társadalomtudományi képzést kínál a Mathias Corvinus Collegium középiskolásoknak. A négy féléves program elméleti kurzusai a modern kori történelem, a közgazdaságtan és a nemzetközi kapcsolatok területét ölelik fel. A diákok heti rendszerességgel juthatnak hozzá az e-learning felületen a feldolgozandó tananyaghoz, amely többnyire egy külföldi vagy magyar egyetemi szakember tanulmánya. Tudásukat háromhetente időkorlátos, készségfejlesztő szándékkal összeállított online tesztek, valamint házi dolgozatok segítségével mérik fel. Az elméleti oktatást érveléstechnikai, prezentációs és csoportdinamika-tréningek egészítik ki. A tréningek több helyszínen, a fővárosban, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen is zajlanak, az MCC az utazási költségek megtérítésével támogatja a szociálisan rászoruló hallgatóit.

Szalai Zoltán úgy látja, a jövőben várhatóan tovább növekszik az online „szabadegyetemek” népszerűsége, ám az internetes távoktatás egyik formája sem fenyegeti a hagyományos, intézményes oktatást. „A MOOC-ok megjelenése az elmúlt évtized legjelentősebb fejleménye az egyetemi világban, ám ezek igazán csak úgy tölthetik be a szerepüket, ha kiegészítik a fizikai jelenléten alapuló képzéseket. A tanárokkal és a diákokkal való személyes találkozások és viták pedagógiai értéke felbecsülhetetlen, így ezek továbbra sem lesznek nélkülözhetőek; ugyanakkor komoly változások várhatóak a tanítás klasszikus formáiban is” – teszi hozzá az MCC igazgatója.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!