Több ezer diák dolgozott az elmúlt hetekben, hogy így keressen pénzt nyaralásra, fesztiválbelépőkre, nyelvtanfolyamra - sokan azonban az őszi szemeszter kezdetén sem hagyják ott a munkahelyüket, hanem az előadások és szemeszterek mellett is szakítanak időt a diákmunkára. Ám ilyenkor is fontos, hogy tisztában legyetek a munkavállalás szabályaival, így elkerülhetitek a kellemetlen meglepetéseket.
Minden harmadik egyetemista-főiskolás nemcsak a nyári szünetben, hanem a szorgalmi és a vizsgaidőszakban is dolgozik - ez derült ki az Eurostudent felmérés év elején nyilvánosságra hozott eredményeiből, amely arra is rámutatott: a hallgatók egy része a diákmunkából fedezi kiadásait, például ebből fizetik a kollégiumi vagy az albérleti díjat, a tandíjat, mások pedig azért döntenek úgy, hogy az előadások és a szemináriumok mellett dolgoznak, mert így még a diploma megszerzése előtt szerezhetnek munkatapasztalatot. A kutatásban részt vevő magyar hallgatók 18 százaléka maximum heti 20, vagyis napi négy órát dolgozik, 34 százalékuk azonban ennél többet.
Munkalehetőség ugyanis nem csak a nyári szünetben van - nemcsak a kereskedelemben kínálnak folyamatosan munkákat diákoknak (az üzletek a karácsony előtti rohamot nem is bírnák diákmunkások nélkül), ugyanez a helyzet például az adminisztratív, a HR-es munkakörökkel, az SSC-s és a hostess-munkákkal, ahogy az informatikusnak tanulókra és a nyelveket beszélő hallgatókra is egész évben számítanak a cégek.
Kevés diák van tisztában a jogaival
Akár a nyári szünetben, akár a szorgalmi vagy vizsgaidőszakban dolgoztok diákmunkásként, fontos, hogy tisztában legyetek a munkavállalás szabályaival és a jogaitokkal.
„A tapasztalatlan, fiatal munkavállalók bizonyos szempontból jóval kiszolgáltatottabbak, mint az idősebb, rutinosabb dolgozók. Nem csupán arról van szó, hogy még nincs megfelelő munkatapasztalatuk, hanem arról is, hogy a rövid foglalkoztatási idő miatt a vállalatok sem minden esetben ügyelnek a szabályszerű foglalkoztatásra. Mindeközben tapasztalataink és korábbi felmérések is azt mutatják, hogy kevés diák van tisztában a jogaival. Nem tudják például, hogy mennyi pihenőidő jár nekik, hogyan kell adózniuk, mennyi a minimális fizetés, vagy éppen azt, hogy miért lehet érdemes diákszövetkezeten keresztül munkát vállalniuk. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert a munkáltató csak akkor foglalkoztathatja a diákokat kedvezményes adózási kondíciókkal, ha diákszövetkezeten keresztül alkalmazza őket.” - mondta Juhász Csongor, a piacvezető HR-szolgáltató, a Prohuman ügyvezető igazgatója. A Prohuman és a vele együttműködő Prodiák Diákszövetkezet összefoglalta, hogy mire kell leginkább figyelniük a diákoknak akkor, ha munkát vállalnak.
Hasznos tanácsok diákoknak a munkavállaláshoz
Válassz megbízható iskolaszövetkezetet: nézz utána annak, hogy a szövetkezet rendelkezik-e DiákÉSZ tagsággal, valamint tájékozódj mások tapasztalatairól. Gyűjts információkat a kiválasztott diákszövetkezetről a weboldala vagy a Facebook-oldala alapján.
Így regisztrálj a kiválasztott iskolaszövetkezetnél: minden kitöltött dokumentumból kérj másolatot, valamint kérj információt arról is, hogy milyen összegű tagsági díjat vonnak le a fizetésedből. Ha ezeket a kéréseket vonakodva teljesítik, joggal gyanakodhatsz, hogy nem megfelelő szövetkezetet választottál.
Fontos tudni, hogy diákmunka esetén nem vagy jogosult fizetett szabadságra, fizetett betegállományra vagy táppénzre és a fizetett ünnepre sem jár díjazás, kivéve, ha azon a napon is dolgozol.
Csak olyan munkát vállalj el, amit biztosan el tudsz végezni, és van rá elegendő időd. Továbbá figyelj arra is, hogy a munkakörbe tartozó feladatokat a munkáltató nem változtathatja meg lényegesen. Ha például beltéri könnyű fizikai munkára jelentkeztél, a munkáltató nem teheti meg, hogy kültéren végeztet veled nehéz fizikai munkát.
A béred a szerződésben mindig bruttó összeget takar, amiből te még 15%-ot adózol. A munkabérről írásos elszámolást kell kapnod: ennek tartalmaznia kell, hogyan alakult a bruttó béred, abból mennyit vont le a munkaadó, vagyis hogyan számolták a nettó, „kézhez kapott” bért.
Mindig időben és munkára képes állapotban jelenj meg a munkahelyeden. Ha valami mégis közbejön, mindig jelezd a kapcsolattartódnak, hogy nem, vagy később tudsz munkába menni.
Tapasztalat, rugalmasság, pénz: eláruljuk, miért jó egyetemistaként dolgozni
Gyorséttermekben, nagyáruházakban, üzemekben, üzletekben, szórakozóhelyeken, hotelekben, kisebb-nagyobb cégeknél - ezekben a napokban is több tízezer diák dolgozik ilyen munkahelyeken, a nyári hónapokban pedig még több középiskolás, egyetemista és főiskolás vállal munkát. De milyen feladatkörök és gyakornoki programok közül válogathatnak, és hogyan illeszthetik be munkahelyi feladataikat a mindennapjaikba?
Nagyon fontos, hogy mindig pontosan vezesd az iskolaszövetkezet által kapott jelenléti ívet, mert ez lesz a bérelszámolásod alapja. A kitöltött és leigazolt jelenléti ívet az iskolaszövetkezet által megadott időpontig és formában juttasd el a számukra.
A béredet minden esetben a szerződésedben szereplő időpontig kell megkapnod, ha addig mégsem érkezik meg, azonnal jelezd a kapcsolattartódnak.
Ha úgy érzed, hogy a munkaadód vagy a diákszövetkezet nem tisztességes, esetleg jogszabályt sért, jogorvoslatért az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez fordulhatsz.
Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszonyod automatikusan megszűnik, amikor a diákstátuszod lejár. Ha a tavaszi félévre érvényes diákigazolvánnyal rendelkezel, akkor október 31-ig, ha az őszi félévre, akkor pedig március 31-ig dolgozhatsz diákként, teljesen mindegy, hogy az iskolád mikor fejeződött be, vagy mikor szerezted meg a diplomádat. Ha szeretnéd meghosszabbítani a lejáró tagságodat, akkor be kell mutatnod az újabb érvényes diákigazolványodat, vagy iskolalátogatási igazolásodat.
