Erről beszélt Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani vezetője a Magyar Nemzetnek. Mint mondta, a fiatal hajléktalanoknak alapvetően két nagy csoportja van: a volt állami gondozottak, és olyanok, akik vidékről, jellemzően kistelepülésekről költöztek fel a városokba.

A vidékről Budapestre költözők nem egyből válnak fedél nélkülivé, először van hol lakniuk, ám mivel egyedül vannak, ha kicsúszik a talaj a lábuk alól, nincs aki segítsen nekik. A 30 évnél fiatalabb hajléktalanok csaknem 40 százaléka már Budapesten lakva vált azzá.

Bár korábban az utcán élők között egyre több volt az iskolázottabb - ahogy a társadalom egészében is növekedett a számuk -, ma egyre több az, akinek csak nyolc általánosa van.

Az állami gondozottak a hirtelen rájuk szakadó önállósággal nem tudnak mit kezdeni, nagyon kevés olyan mentor van, aki segítene ezeken a fiatalokon.

Gurály a lapnak elmondta, a most külföldön dolgozó, "gyökértelenné váló" emberekből kerül majd ki a fiatal hajléktalanok újabb hulláma. Az uniós csatlakozás óta a képzetlen fiatalok tömegei sodródnak Nyugat-Európába, akik hazatérve nem tudnak visszaintegrálódni, és így jó eséllyel lesznek hajléktalanok – mondta a szakember.