Újabb változások: többek tanulhatnak munkahelyi képzéseken Felnőttképzés
MTI

Újabb változások: többek tanulhatnak munkahelyi képzéseken

A felnőttképzési törvény tervezett módosításának elsődleges célja az oktatás rugalmassá tétele a munkaerőhiány csökkentése érdekében, az új szabályozás a vállalati tanfolyamok, továbbképzések szélesebb körű elterjedését is segítené - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Magyar Időknek.

Cseresnyés Péter a lap szombati számában megjelent cikkben ismerteti, hogy a minisztérium az idén csaknem 130 vállalatot kérdezett meg dolgozóik továbbképzéséről és a munkaerő-utánpótláshoz szükséges javaslataikról. A felmérésből az derült ki, hogy míg a nagyvállalatok tudatos és rendszeres továbbképzésben részesítik dolgozóikat, és folyamatos visszacsatolás mellett teszik még hatékonyabbá belső képzéseiket, a kis- és középvállalkozások egyharmada nem képzi az alkalmazottakat. 

A szaktárca ezért a szabályozás finomhangolásával segíti a vállalati oktatási rendszer beindítását, kiterjesztését. A törvénytervezetben szereplő módosítások elősegítik, hogy munkavállalóik át- és továbbképzése minél rövidebb idő alatt valósuljon meg, és annak keretében célzottan az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást szerezzenek - fejtette ki Cseresnyés Péter.

Hozzátette, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén egyszerűbbé válik az új munkaerő alkalmazásához szükséges, legfeljebb 30 órás időtartamú - betanító, ismeretfelújító, ismeretbővítő jellegű - képzések megvalósítása. Lehetővé válik továbbá, hogy a nagyvállalatok beszállítóinál dolgozók képzése államilag támogatott belső képzésként valósuljon meg, ezáltal a beszállítói kör dolgozói gyorsabban juthatnak olyan képzésekhez, amelyek szükségesek az esetleges technológiai váltáskor.

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.