Tudomány: Miért szaladgál a folyadékon a folyékony nitrogén? Felnőttképzés
Eduline

Tudomány: Miért szaladgál a folyadékon a folyékony nitrogén?

Szinte pingpongozik a folyékony nitrogént gázolajra, alkoholra és vízre töltve. Nektek melyik reakció tetszik a legjobban?

A folyékony nitrogén a maga -197°C hőmérsékletével az egyik leghidegebb anyag, amit földi környezetben elő tudunk állítani. Biztos ismeritek azokat a jeleneteket, mikor valamit egy-két percig folyékony nitrogénbe tesznek, majd egy kalapácsütéssel szilánkosra törnek. A rugalmas tárgyak, akár csak egy léggömb, az extrém hideg hatására rideggé válik, ám mi a helyzet a folyadékokkal?

Amennyiben a lenti videóban látható módon finom más folyadékra öntjük a nitrogént, remekül megfigyelhetővé válik a Leidenfrost-hatás. A nitrogén olyan gyors párolgásba kezd, hogy egy vékony gázréteg keletkezik a még folyékony nitrogéncseppek és melegebb gázolaj vagy alkohol vagy víz felszíne között. Ez hasonló, mint mikor a forró sütőlapra víz cseppen, csak sokkal látványosabb a jelenség. A mozgását a párolgó nitrogén keltette örvényeknek köszönhet.

Kacsáztál már nátriummal? Kémia érettségi előtt ezt látnod kell!

Péntek 13-án jön a kémia érettségi, a babonát viszont könnyű elűzni egy kis játékos tudománnyal. Valószínűleg a pénteki kémia érettségizők tudják most a legjobban az országban, hogy milyen reakciót vált ki, ha tiszta nátriumot dobunk a vízbe - akár videó nélkül is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

„Hallgattunk eddig eleget” – egyetemisták az 1956-os forradalomban Campus life Kurucz Tünde

„Hallgattunk eddig eleget” – egyetemisták az 1956-os forradalomban

1956. október 23-án délelőtt még megtartották az órákat a BME-n, az ELTE rektori tanácsa kiállt a diktatúra ellen tüntetést szervező hallgatók mellett és az egyetem oktatói a diákokkal együtt vonultak a békésnek induló demonstráción, mely végül az ÁVH sortüze után a Magyar Rádió épületének elfoglalásához vezetett.