Tíz szakma, amellyel itthon is gyorsan állást lehet találni Felnőttképzés
MTI

Tíz szakma, amellyel itthon is gyorsan állást lehet találni

A magyar cégek 35 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, a legnehezebben betölthető állások listáját a...

Orvosok munka közben. Kevés álláskereső közül válogathatnak a munkaadók

A magyar cégek 35 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt, a legnehezebben betölthető állások listáját a szakmunkások vezetik, majd a mérnökök és értékesítők következnek - derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató idei felméréséből, amely 42 ország adatait összegzi. A cég szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményéből kiderül, hogy újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány. 

Világszerte - megegyezően a magyar átlaggal - a munkaadók 35 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. Ez az arány a magyarországi felmérések történetében is rekordnak számít, és csakúgy, mint a globális átlag, egy százalékpontos növekedést mutat a tavaly mért adathoz képest. Gyors elhelyezkedés diploma nélkül: melyek lesznek a hiányszakmák jövőre? Cikkünket itt olvashatjátok el.

Irodai asszisztensek, műszerészek, orvosok

A szakmunkások, a mérnökök és az értékesítők mellett Magyarországon a tíz legnehezebben betölthető munkakör között van az adminisztratív, irodai asszisztensi, a könyvelői, a műszerészi, a vendéglátó-ipari, az orvosi és a gépkezelői pozíció, de sofőröket is nehéz találni. 

Magyarországon tavaly a cégek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben okoz gondokat a társaság működésében, az idén már csupán 38 százalékuk állította ezt.

Világszerte a munkaadók 36 százaléka azt tartja legnagyobb problémának, hogy az álláskeresőknek szakmai, technikai képességei hiányoznak, míg második helyen 33 százalékkal az áll, hogy egyáltalán nincsenek jelentkezők. A szakmai tapasztalat hiánya, ami két éve még "aranyérmes" volt, az idén a dobogó harmadik fokára szorult. 

A problémák rangsorát Magyarországon viszont éppen ez, a tapasztalat hiánya vezeti, 40 százalékkal, míg 34 százalékkal a második a szakmai/technikai képességek hiánya, a harmadik 28 százalékkal pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud. 

A felmérésből kiderül, hogy a magyar cégek működésében a globális átlaghoz képest nagyobb gondot okoz a szakemberhiány. A magyar munkaadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy vagy közepes hatással van a cég működésére. Ezen belül 33 százalék válaszolta azt, hogy kifejezetten nagy hatással van a szakemberhiány a társaság működésére. Ugyanakkor Magyarországon többen vannak azok is, akik a szakemberhiányt nem érzékelik: a cégek egynegyede úgy véli, a megfelelő munkaerő hiánya nem okoz problémát a mindennapi működésben. 

Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő felvétel okoz, a legtöbben - 45 százalékban - azt válaszolták, hogy a meglévő munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton (képzési, fejlesztési programok, juttatások átalakítása, kezdő bérek emelése) változtatnak. 27 százalék a munkaszervezést igyekszik átalakítani, 24 százalék pedig új munkaerőforrások után kutat. Globálisan mindössze a megkérdezettek 22 százaléka nem rendelkezik semmiféle stratégiával. 

Magyarországon ezzel szemben kiugróan magas, 38 százalék azoknak a cégeknek az aránya, ahol nem dolgoztak ki semmiféle stratégiát a szakemberhiány kezelésére. 46 százalék a munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton változtatna, 26 százalék válaszolta, hogy a munkaszervezés gyakorlatán változtat, és 18 százalék keres új forrásokat.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.