Nincs olyan izlandi fiatal, aki szerint Isten teremtette a világot Felnőttképzés
Eduline

Nincs olyan izlandi fiatal, aki szerint Isten teremtette a világot

A 25 év alattiak körében teljesen eltűnt a kreacinoista genezistörténet, helyette az ősrobbanás ténye az elfogadott.

Egy friss közvéleménykutatás szerint az izlandi lakosság (~300 ezer) kevesebb mint fele vallotta magát vallásosnak, a fiatalok körében 40 százalék egyenesen ateistának tartja magát - írja az Iceland Magazine.

A kutatás azért is különleges, mert egyetlen olyan 25 év alatti izlandit sem sikerült megszólaltatni, aki az isteni világteremtésben hinne: fiatalok 93,9 százaléka állítja, hogy az ősrobbanás következtében alakult ki az ismert világegyetem, a 6,1 százalékuk pedig nem adott hangot nézeteinek, vagy nem alakította még ki nézeteit.

A világnézeti szakadék egyben generációs is: az 55 évnél idősebbek 80,6 százaléka vallja magát keresztény vallásúnak. Bár a korcsoport sokat számít, területi különbségek is mutatkoznak, főleg a Reykjavík külvárosában és vidéken élnek a vallásosabbak.

A középkorú, 25-45 éves korosztályban is 77,7 százalék gondolja úgy, hogy az ősrobbanás alakította az univerzumot.

Kevesebb gyerek jár templomba a klikes hittanórák óta

Van olyan település, ahol a gyerekek negyede tűnt el a templomból. Több hittancsoport szűnt meg, mióta három éve kötelezővé tették az iskolai hittan vagy erkölcstan választását a közoktatásban - derül ki Mohos Gábor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának -nek adott nyilatkozatából. Mohos szerint ez nagy kihívást jelent az egyháznak, hogy megszólítsa a gyerekeket, illetve családjukat.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.