Nem kaphattok munkát, ha nem jó az angol nyelvtudásotok Felnőttképzés
MTI

Nem kaphattok munkát, ha nem jó az angol nyelvtudásotok

Nem kaphatnak állást majd azok Angliában, akik nem beszélnek jól angolul – legalábbis a brit kormány tervei szerint. Ezzel akarják megfékezni a bevándorlást.

A brit kormány tervei szerint a jövőben nem kaphatnak állást a szigetország közszolgáltatási rendszerében azok, akik nem beszélnek jól angolul; a szabályozás érinti az állami egészségügyi szolgálat és az önkormányzatok dolgozóit, de kiterjed a rendőrökre és a szociális munkásokra is.

A munkavállalók nyelvtudását feletteseik fogják ellenőrizni, a legfőbb szempont, hogy hatékonyan tudnak-e kommunikálni az emberekkel. Matt Hancock államtitkár szerint a tervezet hozzájárul a bevándorlás megfékezéséhez - írta vasárnap a BBC. A brit közszolgálati média szerint az új szabályok - amelyek a konzervatív kormány bevándorlással foglalkozó törvénytervezetének részét képezik - azt jelentik, hogy a közszolgáltatási rendszerben csak olyanok kerülhetnek kapcsolatba a hivatalokhoz forduló emberekkel, akik legalább középfokon beszélnek angolul.

138 ezren egyáltalán nem beszélnek angolul

A brit statisztikai hivatal (ONS) által 2011-ben végzett népszámlálás adataiból az derült ki, hogy a Nagy-Britanniában élők 92 százalékának az angol a fő nyelve. A fennmaradó nyolc százalék közül 1,7 millió nagyon jól, 1,6 millió jól, 726 ezer valamennyire, 138 ezer viszont egyáltalán nem beszél angolul.

Nagy-Britanniában bizonyos hivatások esetében már eddig is megkövetelt volt a megfelelő angoltudás, ilyen például az orvosoké. A rájuk vonatkozó szabályozást tavaly júniusban szigorították. Korábban például azok az orvosok, akik Európai Unió más országaiból érkeztek, anélkül is kaphattak munkát a szigetországban, hogy számot adtak volna nyelvtudásukról. Így fordulhatott elő, hogy 2008-ban fájdalomcsillapító-túladagolásban meghalt egy német orvos betege.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.