Mennyivel keresnek kevesebbet az európai nők, mint a férfiak? Friss adatok Felnőttképzés
MTI

Mennyivel keresnek kevesebbet az európai nők, mint a férfiak? Friss adatok

A nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál – tette közzé az MTI-hez is...

A nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál – tette közzé az MTI-hez is eljuttatott közleményében az Európai Bizottság az egyenlő fizetés európai napján.

Európai szinten második alkalommal tartják meg az egyenlő fizetés napját, amelyet az Európai Bizottság 2011. március 5-én hirdetett meg először. Az esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak.

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4 százalékos volt a különbség a nők és férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest, amikor ez az adat 17 százalék körüli vagy afeletti volt, enyhe csökkenés figyelhető meg. Az arány az egyes tagállamokban eltérő: Lengyelországban például körülbelül 2 százalék, míg Észtországban a 27 százalékot is meghaladja.

A nemek közötti bérszakadék – a nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége – tartósan magas, és az egyes országok és ágazatok között jelentős különbségek tapasztalhatók. A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggő problémát tükrözi: sok nő veszi igénybe a szülési szabadságot és csak részmunkaidőben vállal munkát.

Az általánosságban pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nő: így például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában – mutat rá az Európai Bizottság közleménye.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.