Mennyit számíthat az egészséges életmód? Felnőttképzés
MTI

Mennyit számíthat az egészséges életmód?

Hét évvel meghosszabbítja az életet az egészséges életmód: az egészségesen élők ötvenéves korukban statisztikailag hét évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a lakosság átlaga - derült ki egy amerikai adatokon alapuló kutatásból.

Mikko Myrskylä, a rostocki Max Planck Demográfiai Kutatóintézet munkatársa a Health Affairs című szaklapban mutatta be kutatócsoportja eredményeit, amelyek szerint a dohányzás mellőzése, a túlsúly elkerülése és a mérsékelt alkoholfogyasztás fontos tényezők. - írja az MTI.
   

A tudósok több mint 14 ezer amerikai egészségügyi adatait elemezték. "Gyakran a gyógyszerek fejlődését tekintik az egészséges és hosszú élet titkának. Kimutattuk, hogy a semmibe sem kerülő egészséges életmód elegendő ahhoz, hogy hosszú és egészséges életet éljünk" - fogalmazott Myrskylä az intézet közleményében. Az eredmények nem újkeletűek, hiszen statisztikai tény az, hogy az egészséges életmód az egyes népességcsoportokban növeli a várható élettartamot. 

Myrskylä és kollégái azt is megvizsgálták, milyen hatással van a három tényező (dohányzás, túlsúly, alkohol) az idővel megjelenő testi nehézségekre, milyen korán jelentkeznek mozgási problémák például futás közben, öltözködéskor, fürdéskor, ágyból kiszálláskor vagy éppen evéskor.
Az eredmények szerint a dohányzás korai halálhoz vezet, de nem növeli a testi fájdalmakkal töltött évek számát. A túlsúlyosok és a nagy mennyiségben alkoholt fogyasztók ellenben arra számíthatnak, hogy több éven át fognak testi nehézségekkel együtt élni. Mérsékelt alkoholfogyasztónak a hetente kevesebb, mint 14 alkoholos italt fogyasztó férfiak és a kevesebb, mint hét alkoholos italt fogyasztó nők minősülnek. Harmincas testtömegindex felett számít valaki túlsúlyosnak, nemdohányzó pedig az, aki élete során kevesebb mint száz cigarettát szívott el.

 

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.