A kerekasztalt 2013-ban hozta létre Balog Zoltán kormányzati és civil szereplőkkel. Deklarált célja az volt, hogy különböző oktatási helyzeteket megvizsgálva tegyen javaslatot a szegregáció felszámolására. A jó szándékúnak hangzó kezdeményezés azonban a gyakorlatban nemigen működött, ugyanis a civil szereplők véleményét lesöpörték az asztalról. Legalábbis erre utal, hogy a kerekasztaltól több civil képviselő távozott már, így Heindl Péter és Mohácsi Erzsébet – írta a hvg.hu.

L. Ritók Nóra is többször utalt rá, hogy nem látja értelmét a munkának, de eddig bízott abban, hogy előbb-utóbb meghallgatják a civilek véleményét is. Mint írta Facebook-bejegyzésében, rosszul érintette, hogy a megbeszéléseken folyton a pozitívumokat hangsúlyozták, amikor ő a terepen egyáltalán nem tapasztalata ezeket a változásokat.

A hvg.hu-nak elmondta, úgy véli, minden terepen dolgozó látja, hogy a mai rendszer a szegénységben élő cigány szülők megvezethetőségére és ennek kihasználására építve ad teret a szegregációnak. Szerinte majdnem fölösleges egy antiszegregációs rendelet, amikor az egyházi iskolák a szabad iskolaválasztással párosulva megoldják ezt törvényesen, évről évre nagyobb számban szegregálva a földrajzilag hozzájuk legközelebb eső állami iskolákat.