Az emberevésre bizonyos vágás- és ütésnyomok utalnak, melyeket a belgiumi Goyet-barlangban talált csontokon fedeztek fel. A legrégebbi csontmaradványok 45 500 évesek - tette közzé a Tübingeni Egyetem Hervé Bocherens vezette kutatócsoportja a Scientific Reports című tudományos lapban.

A maradványok igen intenzív tevékenység, nyúzás, darabolás, a csontvelő eltávolításának nyomait viselik magunkon - olvasható az egyetem közleményében, amelyet a megjelent tanulmányról adtak ki.

Nem tisztázták, vajon szimbolikusan vagy táplálkozás céljából végezték-e ezeket a tevékenységeket. Hasonló, kannibalizmusra utaló nyomokat már a neandervölgyi ember egyes spanyolországi és franciaországi csontleletein is kimutattak.

A mai ember kihalt "unokatestvére" feltehetően munkaeszközként is használta embertársai csontjait - írta a közlemény. Erre utal többek között az a négy csont, amelyet kőszerszámok élének javítására vettek igénybe. "Az ilyen munkákra gyakran használtak állati csontokat egyébként" - áll az egyetem közleményében.