Változik a KRESZ: itt vannak az új szabályok Felnőttképzés
Eduline

Változik a KRESZ: itt vannak az új szabályok

Ismét változik a KRESZ - a módosítások listáját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte.

Az uniós szabályozás új elemként bevezeti az i-Size (integrált univerzális ISOFIX) gyermekbiztonsági rendszerek használatának lehetőségét. A korszerű ülések előnye, hogy fokozott védelmet nyújtanak az oldalirányú ütközésekkel szemben, rögzítési módjuk miatt beépítésük is könnyebb, kevésbé hibázható el.

Egyszerűsödik az osztályba sorolás, a megfelelő terméket a gyerekek magassága szerint választhatják ki a vásárlók. Az üléseken kötelezően fel kell tüntetni a magasságtartományt és maximális testsúlyt. Kipróbálnátok, átmennétek-e a KRESZ-vizsgán? Itt találtok egy ingyenes, online tesztet.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy gyermekbiztonsági rendszert az első utasülésbe is be lehet szerelni, háttal azonban csak akkor, ha az üléshez nincs légzsák, vagy ki van kapcsolva.

Egy másik pontosítás rögzíti, hogy a "Gyermekszállítás" táblával megjelölt autóbuszt párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten a gyermekek be- és kiszállása közben kikerülni vagy a szembe jövő forgalomnak mellette elhaladnia tilos. A korlátozás időtartamát a vezető az összes irányjelző működtetésével jelzi.

Tavaly május óta a "Gyermekek" tábla alatti kiegészítő jelzőtáblán feltüntetett távolságon belül legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A friss előírások szerint egy másik kiegészítő tábla jelölheti azt az időszakot, amelyben a korlátozás érvényben van. A főként közoktatási intézmények környékén használt táblák így a tanítás kezdetének és végének reggeli és kora délutáni óráiban védhetik fokozottan a gyermekeket. A nap egyéb időszakaiban az autósok a megszokott tempóban közlekedhetnek az érintett útszakaszokon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.