Milyen sors vár erre a különleges szakmára? Felnőttképzés
MTI

Milyen sors vár erre a különleges szakmára?

Hangszerészek tanácskoztak a szakmájuk előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról a Hangszerészet és Zene című konferencia keretében kedden Budapesten, az Opera Zongorateremben. A mesterek szerint az egyik legfőbb gond, hogy megoldatlan Magyarországon a hangszerészképzés.

Lendvai Tamás, a Zeneakadémia Hangszerészképző Szakközépiskolájának igazgatója kiemelte, alapvető probléma, hogy a hangszerészeknek nincs lehetőségük felsőfokú képzettség megszerzésére a szakmán belül. Így azonban a legjobb és legtapasztaltabb mesterek sem oktathatnak semmilyen intézményesített formában, ugyanis a tanítás a hatályos törvények alapján felsőfokú végzettséghez kötött. A megoldás Lendvai Tamás szerint az lenne, ha a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen belül lehetőség nyílna a hangszerész-mesterek felsőfokú képzésére. 

Az előadók emellett a legfőbb megoldandó problémaként a finanszírozási és foglalkoztatási nehézségeket, valamint a magyar hangszerész mestereknek a külföldi szakemberekkel szembeni versenyhátrányát emelték ki. 

Lendvai Tamás elmondta, hogy nagyon kevés közalkalmazotti állás érhető el a hangszerészek számára, annak ellenére, hogy rengeteg hangszer van különböző oktatási és közintézmények birtokában, amelyeknek becsült összértéke 5-10 milliárd forint között lehet. Ráadásul a közalkalmazottként dolgozó hangszerészek a bértábla szerint ugyanabba a fizetési kategóriába kerülnek, mint az egyéb fenntartó tevékenységet végzők, például a takarítók. A jelenlegi feltételek között azonban nagyobb hangszerészeti magánvállalkozások sem tudnak létrejönni.

Az igazgató a magyar mesterek versenyhátrányára kitérve elmondta, hogy szerinte a magyar hangszerészeket előnyben kellene részesíteni a különböző hangszerbeszerzési pályázatokon, mint ahogy az más országokban is szokás. Fontos előrelépés lenne, ha a "tehetséges magyar zenészek kezébe magyar hangszerek kerülhetnének".

Domonkos Máté, a konferenciát szervező Magyar Hangszerész Szövetség elnöke szerint fontos lenne, hogy beemeljék a zenei oktatásba a régi nagy magyar hangszerkészítők - például Beregszászy Lajos zongora-, Schunda Vencel József cimbalom- és Nemessányi Sámuel hegedűkészítő - munkásságát, ugyanis még zenei berkekben belül sem ismerik őket eléggé.

A konferencián szó esett a hangszerészet és az igazságügyi szakértés kérdéseiről is. Guminár Tamás hegedűkészítő mester és igazságügyi szakértő az MTI-nek elmondta, hogy amikor közintézmények nagy értékű hangszereket vásárolnak, adnak el, biztosítanak vagy újíttatnak fel, akkor ki kell kérniük az igazságügyi szakértők véleményét. Azonban a jelenlegi szabályozás szerint mindez nem vonatkozik minden hangszerre, köztük a vonós hangszerekre sem, így közintézmények olykor hatalmas mennyiségű pénzt költenek hegedűkre, csellókra úgy, hogy nem kérik ki a szakma véleményét, ez pedig sok esetben hibás döntésekhez vezet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.