Nem minden hiányszakmával lehet könnyen állást találni – állítják az eduline-nak nyilatkozó, OKJ-s képzéseket szervező cégek vezetői. Itthon és külföldön sokat ér a szakács, az egészségügyi és az informatikai képzettség, pedig ez utóbbi például nem szerepel a hivatalos „hiányszakmalistán”.

A "hivatalos" hiányszakmák közül kevésről jók a visszajelzések, tömegesen csak néhány tudja felszívni a szakképesítést szerző álláskeresőket – mondja Virág Gergő, az OKJ-s képzésekkel foglalkozó Drégelyvár Oktatási Központ egyik tulajdonosa, aki szerint a valódi hiányszakmák azok, amelyekkel könnyen el lehet helyezkedni, vagy szinte bármilyen piaci helyzetben sikeres vállalkozást lehet indítani.

Ezek pedig nem feltétlenül igazak a hivatalos listán szereplő szakmákra. Virág Gergő szerint a három jolly joker, amellyel szinte bárhol, bármikor munkához lehet jutni, az a telekommunikációs asszisztensi, az ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint a GSM szervizes szakképzettség. Ugyanakkor évről évre népszerűek a szépségipari képzések is, sokan szeretnének fodrászként, kozmetikusként vagy műkörmösként dolgozni, de az informatikai és a vendéglátáshoz kapcsolódó tanfolyamokra is bőven vannak jelentkezők.

Hiányszakmák

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok határozzák meg, hogy mi minősül hiányszakmának, így a lista régiónként és évente különböző. Azokat a jelentkezőket, akik a régiónként megjelölt tíz hiányszakma valamelyikét szeretnék elsajátítani az iskolarendszerű szakképzésben, és jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, a kormány havonta a minimálbér húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatással támogatja. A képzések népszerűsége - részben ennek köszönhetően - nőtt az elmúlt pár évben. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint a 2011-es tanévben 19 százalékkal nőtt a hiányszakmákat választók száma az előző évhez képest, és az idei tanév tervadatai is hasonló mértékű növekedést jósolnak.

„Attól, hogy hiányszakmák, nem nőtt az érdeklődés irántuk” – utal Ligetvári István, az Oktáv Továbbképző Központ oktatási igazgatója az ács, állványozó, ápoló és géplakatos képzésekre. „Általában évente egy-egy csoportot indítunk húsz fővel ezeken a képzéseken. Nálunk inkább az egészségügyi képzések a keresettek, melyekkel a tapasztalatok szerint az EU-ban is sikeresen el lehet helyezkedni” – teszi hozzá.

Határokon kívül

A külföldi elhelyezkedési lehetőségek nemcsak a szakmától, hanem a nyelvtudástól és a személyes kompetenciáktól is függnek. „Európán belül az elhelyezkedés némi nyelvtudással és megfelelő elszántsággal ma már nem nehéz, ebben segít az Europass bizonyítvány is, ami a magyar OKJ-s bizonyítvány tetszőleges európai nyelven kikérhető útlevele" - mondja Virág Gergő.

Tapasztalatai szerint a képzés elvégzése után főleg a vendéglátó-ipari végzettségűek készülnek külföldre, az sem ritka, hogy csoportosan viszik ki a végzett tanulókat, akár több ezer eurós fizetésért. „A CNC-forgácsolók, PLC-programozók, CAD-CAM informatikusok zöme is külföldön talál állást segítségünkkel, de előfordul, hogy egy külföldi cég magyar telephelyén dolgoznak, jó fizetésért” – magyarázza. Mennyit lehet keresni külföldön érettségivel? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A legnépszerűbbek és amit csak pár százan választottak

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint a 2010/11-es tanévben majdnem 86 ezren kezdtek el valamilyen OKJ-s képzést. A jelentkezők nagy része a vendéglátással, idegenforgalommal, valamint kereskedelemmel, marketinggel és üzleti kommunikációval kapcsolatos képzést kezdett el. Legkevésbé népszerű a vegyipari és a nyomdaipari szakmacsoport; ezekre a képzésekre csak pár százan jelentkeztek.

„Kereshet egy kőműves napi nyolcezer forintot is, de akár húszezret is, ez a teljesítménytől is függ. Egy CNC-forgácsoló érettségi nélkül is megkereshet 3-400 ezer forintot, ha jól dolgozik, és pár éve már a szakmában van. Külföldön ennél jóval magasabb fizetések vannak” – teszi hozzá.