Az ókori világ csodájaként számon tartott gizai nagypiramis nem tökéletes: alapja ugyanis aszimmetrikus, mivel építői kicsiny hibát vétettek - derítették ki a régészeti kutatásokat végző Glen Dash Alapítvány szakemberei.
A 4500 éves temetkezési helyet Hufu fáraó számára építették és a világ hét csodája közül egyedüliként maradt fenn.
Az alap nem négyszögletes. A piramis nyugati oldala kicsivel hosszabb, mint a keleti oldal - idézi a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportál Glen Dash mérnököt, aki a nevét viselő alapítvány szakembereivel és egyiptomi kutatókkal új méréseket végzett a Gizai-fennsíkon lévő piramis méreteinek megállapítására.
A nagypiramis pontos méretét és tájolását évtizedeken át kutatták régészek és mérnökök. Dash az egyiptomi kutatók Aeragra című hírlevelében ismertette a legújabb mérések eredményeit, amelyek szerint a nyugati oldal 14,1 centiméterrel hosszabb, mint a keleti oldal. Ez azt jelenti, hogy a piramis nem négyszögletű, de egy 4500 éve épített emlékmű esetében ez mégis tökéletes pontosság - írták a szakemberek.
Az adatok azt mutatják, hogy az egyiptomiak páratlan szakmai ismeretekkel bírtak korukban. Csak találgatni tudják azt, miként voltak képesek ilyen pontossággal megtervezni a kor rendelkezésre álló eszközeivel a nagypiramist - olvasható a hírlevélben.
