Nem feltétlen magyar kutatóktól várnánk el, hogy a vulkánkutatásban tegyenek nagy előrelépéseket, de a diagnosztika felől megközelítve már érthető a siker. Japán kuatókkal összefogva az MTA kutatói egy müontomográfot tökéletesítettek, mely alkalmas a vulkánok belsejében zajló folyamatok feltérképezésére.

Hogy mi is a müon? A világűrből érkező kozmikus sugárzás hatására a Föld légkörében keletkező, nagy energiájú részecskék. Egy müon nagyjából kétszázszor súlyosabb egy elektronnál, de energiája alkalmassá teszi arra, hogy több száz méter mélyre hatoljon a kőzetrétegekbe. Az eljárás látszólag nem bonyolult: a müonok sugárzása adott, így arra nem kell külön energiát fordítani, viszont a vulkánokon olyan pozícióba kell helyezni a műszert, ahol befoghatják a kőzeteken áthatoló sugárzást. Valahogy így:

Ezeke a műszerek azonban eddig hatalmasak voltak, 1 tonna körüli súllyal. A Tokiói Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának Varga Dezső által vezetett MTA "Lendület" Innovatív Detektorfejlesztő Kutatócsoportja által kivitelezett műszer azonban sokkal kisebb, könnyebb és olcsóbb, mint a jelenleg rendelkezésre állók. A terepen számos helyen elhelyezhetők különösebb gond nélkül.

A REGARD Csoport tagjai már 2010 óta végeznek kutatásokat a müontomográffal: Surányi Gergely irányításával hazai barlangokban keresnek ismeretlen járatokat és mesterséges üregek szerkezetét is vizsgálták. A Varga Dezső, Hamar Gergely és Oláh László által tervezett új prototípus - amelyen a japán és a magyar tudósok együtt dolgoznak - ezt a technológiát fejlesztette tovább és alkalmazza elsődlegesen vulkánok belső szerkezetének vizsgálatára - tette hozzá Barnaföldi Gergely Gábor.

Az eljárást - ha nem is ezzel a műszerrel - de alkalmazták már a gízai piramisok "átvilágítására", de hasonló elven vizsgálnak teherrakományokat is a vámhatóságok.