Felzárkóztató program indul a hátrányos helyzetű óvodásoknak Felnőttképzés
MTI

Felzárkóztató program indul a hátrányos helyzetű óvodásoknak

Hátrányos helyzetű óvodások felzárkóztatására indul program Esélyteremtő óvoda címmel - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.


Czibere Károly elmondta, a 4,2 milliárd forintos projekt európai uniós támogatásból valósul meg a következő három évben. A módszertani segítséget nyújtó programba mintegy 550 óvodát és 5500 gyereket vonnak be, valamint több mint 1100 óvodapedagógus továbbképzését támogatják. Az államtitkár kiemelte: szeretnének leszámolni az "elkülönítettség kultúrájával", hogy a hátrányos és nem hátrányos, a roma és nem roma gyerekek együtt nevelkedhessenek. Hozzátette, minden gyereknek joga van ahhoz, hogy a lehető legkorábban megkapjon minden segítséget testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez.
    

El kell érni, hogy a családokból hozott halmozott hátrány ne determinálja a gyerekek életét, iskolai eredményességét és felnőtt életét. Ehhez járulnak hozzá egyebek mellett a Biztos Kezdet Gyerekházak, a hároméves kortól kötelező óvoda, az ingyenes óvodai étkeztetés bővítése, valamint a most induló Esélyteremtő óvoda program is - mondta Czibere Károly. Szólt arról is, hogy decemberben indul majd az egymilliárdos keretösszegű Óvodai esélypontok című program, amely az integrációs pedagógiai rendszerben megszerzett tapasztalatok megosztását segíti majd.
    

Gloviczki Zoltán, az Esélyteremtő óvoda projektet megvalósító Oktatási Hivatal (OH) elnöke elmondta, az integrációs nevelési program már 2000-es évek eleje óta működik, most azonban megújították, hogy rendszerszerűbb és fentarthatóbb legyen. Nagyobb figyelmet kap majd például az egyes gyerekek személyes fejlesztése, és roma anyanyelvi dajkákat is alkalmaznak majd. A fenntarthatóság érdekében szeretnék elérni, hogy az integrált nevelési hagyományok rögzüljenek, az óvoda és az iskola kapcsolata erősödjön, valamint az óvodák nyitottabbak és kommunikatívabbak legyenek a családok iránt - közölte. Hozzátette, az óvodapedagógus-képző felsőoktatási intézményeket is bevonják a programba, hogy a képzésben is gyökeret verjenek az integrált nevelés szempontjai.

Óvodavezető: nincs olyan törvény, amire az MSZOE hivatkozik

Egy szülői szervezet szerint törvényt sértenek az önkormányzatok és az óvodák, amikor nem veszik fel a gyerekeket akkor, amikor betöltik a harmadik életévüket. Egy óvodavezető szerint azonban olyan törvény nem létezik, amire a szervezet hivatkozik. Az MSZOE ma reggeli közleményében azt állította, hogy "ha a kisgyermek betölti a 3 életévét, akkor biztosítani kell számára a teljes körű óvodai ellátást".

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban Közoktatás Székács Linda

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban

Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.