Ez a hat ember mentette meg a világot egy nagy katasztrófától Felnőttképzés
Eduline

Ez a hat ember mentette meg a világot egy nagy katasztrófától

Nem tudni, mi lett volna, ha a németeknek is sikerült volna atomfegyvert előállítani a második világháború vége előtt. Hogy ez kudarcba fulladt, azt hat norvég kommandósnak is köszönhetjük.

Hirosima és Nagaszaki példáján elborzadva belegondolni is rossz, mi lett volna, ha a németeknek a második világháború vége előtt sikerül atomfegyvert előállítaniuk. Hogy ez nem sikerült, annak sok oka van, az egész kutatással eléggé le voltak maradva az amerikai Manhattan-projekt mögött, és alapanyaguk sem volt elég. Utóbbit nagyrészt annak a hat norvég kommandósnak köszönheti a világ, akik elszabotálták Hitler titkos atomprogramját – írta az Index.

Az atombomba gyártásához létfontosságú a nehézvíz, ami az atomreaktorban úgynevezett neutronmoderátorként működik, és a maghasadásból származó részecskék lelassításával segíti a láncreakció fenntartását. Még jobban leegyszerűsítve: ha van elég nehézvíz, lehet atomreaktort üzemeltetni, azzal plutóniumot előállítani, abból pedig atombombát építeni. Ha nincs, nem lehet. A náciknak pedig pont volt egy csomó nehézvizük, illetve azt előállító üzemük az elfoglalt Norvégiában: egy vegyi gyár, ahol egyébként a világon először állítottak elő nagyobb mennyiségben nehézvizet 1934-ben, a műtrágyagyártás melléktermékeként.

Még több érdekesség

8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről

Tuti nem tudtad, hogy ezért van rád nagy hatással egy zene

Eddig boldogan tömted magadba a kólát? Ezek után nem fogod

Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

Amikor a németek lerohanták Norvégiát, elfoglalták a gyárat is, megerősítették a védelmét, és felpörgették a nehézvíz gyártását, hogy legyen mi táplálja a szupertitkos atomfegyver-programot. A szövetségesek többször bombázták a gyárat, illetve küldtek kommandókat szabotázs-akciókra, de ezzel csak azt érték el, hogy a németek bevehetetlen erődítményt csináltak belőle. 3000 felfegyverzett katona, és sűrű aknamező őrizte a létesítményt, amit kizárólag egy 200 méter mély szakadékon átívelő, 70 méter hosszú hídon lehetett megközelíteni.

1943 februárjára a gyár és a nehézvíz miatt már nagyon idegesek voltak a szövetségesek, és egy minden addiginál durvább csapással próbálták megoldani a helyzetet. A csodafegyver hat norvég kommandós volt és egy csomó robbanóanyag.

A kommandósokat ejtőernyővel dobták le jó messze a gyártól, egy hetükbe telt, mire sítalpakon megközelítették a célt, és kapcsolatba léptek a helyi ellenállókkal. Az akció innentől egészen olyan volt, mint egy világháborús kalandfilm (később forgattak is belőle egyet Kirk Douglasszel a főszerepben). A gyár megközelítését úgy oldották meg, hogy egyszerűen az éjszaka közepén lemásztak a 200 méteres, jeges szakadékba, átkeltek az alján a folyón, majd a túloldalon felmásztak, mintha ez a világ legtermészetesebb reggeli tornája lenne.

Kikerülték az aknamezőket, a 3000 őrt, egy ablakon át bemásztak, felrobbantották a nehézvíz-labort, aztán szépen leléptek az üldözőik elől, és 400 kilométert síeltek a vadonban, hogy átérjenek Svédországba. Ahol kiderült, hogy a gyártást sikerült ugyan tönkretenni, de a nácik nehézvíz-tartalékai nem semmisültek mind meg.

A kommandó ezért visszafordult, és újra lecsapott: ezúttal a nehézvizes hordókat szállító kompnál. Ismét hiába volt a rengeteg állig felfegyverzett katona, beszivárogtak a komp személyzetébe, és a rakománnyal együtt a Tinnsjø-tó fenekére süllyesztették.

A Telemark hőseiként ismert csapatból ma már csak egy kommandós él, Joachim Rønneberg 95 éves. Egyik társa, Knut Haukelid a háború után azt nyilatkozta, nem volt semmi hősies abban, amit tettek; a britek kiképezték őket, odamentek, robbantottak, leléptek. Az igazi hősök a norvég ellenállók voltak, akik a családjaik életét kockáztatva segítettek nekik - nyilatkozta az akció 50. évfordulóján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni” Közoktatás Kurucz Tünde

„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”

Menjen nyáron oviba vagy maradjon otthon? Nehéz helyzetbe kerülnek június előtt a 3-6 évesek szülei, hiszen sok óvoda a szabadságolások miatt csak kevesebb gyereket tud fogadni, azonban a családoknak a munka vagy a családi helyzet miatt szükségük lenne a felügyeletre.