1988 februárjában szemtől szemben mondtak köszönetet neki a megmenekült gyerekek.
A brit Nicholas Winton - eredeti nevén Nicholas Werheim - a második világháború kitörése előtt a németek által már felügyelt Prágában dolgozott tőzsdeügynökként 1938-ban. Eredetileg egy sítúrára utazott volna Svájcba, azonban egy barátja meghívására inkább Prágát választotta, ahol csatlakozott a brit menekültügyi társaság munkájához.
Egy szűk kör által rendszert alakított ki a tartózkodási helyéül szolgáló hotelben, ahol a veszélyeztetett zsidó családokat fogadta. A 17 év alatti fiatalok számára kijárták az utat, hogy brit védelem alatt elhagyhassák az országot. Miután Hollandia a kristályéjszakát követően lezárta a határait, új problémák adódtak, ugyanis vonatokon utaztatták át a gyerekeket a határokon. Az első 669 gyereket mégis sikerült átjuttatni, azonban 1939. szeptember 1-én, pont a háború kitörése napján már nem tudott elindulni a 250 gyerek Prágából - közülük csak ketten élték túl a holokausztot.
A megmentett gyerekekért kősbb II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte.
1988-ban a BBC That's Life műsorának volt a vendége, ahol a történetének méltatását követően bemutatták az egyik meglepetés vendégnek, akit Winton mentett meg Prágából. A könnyeivel küszködő férfi igazán akkor hatódott meg, mikor a nézőtéren az összes gyerek felállt, akit megmentett a vészkorszakban.
