A tudomány mentett meg minket egy 1967-es atomháborútól Felnőttképzés
Eduline

A tudomány mentett meg minket egy 1967-es atomháborútól

Olyan erős rádiósugárzás érte el a Földet egy napkitörést követően, hogy az amerikai radarok működésképtelenné váltak. A szovjetekre gyanakodtak, ezért beindult a riadólánc, ám a tudomány megőrizte a világbékét.

Szovjet radarzavarásra gyanakodtak 1967. május 23-án az Észak-Korea határánál lévő amerikai támaszpontokon. Mivel a radarok zavarása háborús cselekménynek minősül, valamint egy támadást megelőzően szokták bevetni, így azonnal riadóztatták a teljes hadsereget, mozgóították a légierő támadóegységeit is, hogy megelőző csapást mérjenek a szovjetekre - írja a Space.com.

Szerencsére azonban a nyugodtabb vérmérsékletű csillagászok is észlelték a jelenséget, sőt, napokkal a felerősödő napszél megérkezése előtt már észlelték a Napon azokat a sötétebb foltokat, amelyek a napkitörések előtt keletkeznek.

A kanadai-amerikai hadseregben dolgozó űrmeteorológusok hamarosan jelentést küldtek a vezérkarnak is, akik így lefújták az atomfegyvereket hordozó csapatok mozgósítását.

A hotel tetejéről nézték az atombombák robbanását

A tetőteraszról nézték az atombombák robbantását - ilyen turistalátványosságra épült Las Vegas. Az amerikai hadsereg egy kilotonnás kísérleti atombombával avatta fel a hivatalos atomfegyver-tesztbázisát a nevadai sivatagban. A legnagyobb város a közelben Las Vegas volt, kb. 100 kilométerre. Akkoriban még nem volt a kaszinó fővárosa évi 40 millió látogatóval, csak egy álmos kisváros a sivatagban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.