A 2012-ben német mintára elindult duális szakképzés tudatosan törekszik kiszolgálni a hazai hiányszakmákat, ennek érdekében jelentős támogatással működnek. A Siemens bepillantást engedett az Eduline-nak, hogy milyen lehetőségei vannak a tanulóknak a szakma mellett a nyelvvizsga megszerzésére, valamint milyen ösztönzőkkel találkoznak az élethosszig tartó tanulásban. Azonban nevelni is, nem csak oktatniuk kell.

A szakképzésről való gondolkodás nem túl pozitív, a szerezhető szakmák évek óta csekély megbecsülést kaptak, kiváltképp a tömeges diplomaszerzés óta, ami az új érettségivé tette az alapképzéses diplomát. Egy ilyen környezetben törekszik a Siemens a képzéseikben érdekelt célcsoport számára pozitív képet sugározni. Gmoser Anikó, a Siemens Képzési Központ vezetője is kiemelte az Eduline-nak, hogy el kell feledni, hogy a szakképzés egy menekülési út azok számára, akik nem jutottak a felsőoktatásba.

A képzésről

Már négy éve zajlik a Siemens magyarországi duális képzése, a kezdeti hegesztő évfolyam mellett mára ipari gépészeket és gépi forgácsolókat tanítanak és nevelnek a szakmára. Jelenleg több mint 90 tanulójuk van, de a szám növekedését várja jövőre Gmoser Anikó, a Képzési Központ vezetője a mechatronikai technikus, illetve a CNC-gépkezelő képzés elindításától. A célcsoportba a 16-25 éves korosztály tartozik, akik legalább a 10. osztályt vagy az érettségit befejezték. A tanulók elméleti képzése két helyen, a gödöllői Madách Imre Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban, valamint a budapesti Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban zajlik. A gödöllői intézmény kollégiumot is biztosít a tanulóknak. Az elméleti képzés aránya 30 százalék, a gyakorlati 70 százalék, mely a Siemens Képzési Központ gyakorlóműhelyeiben zajlik a főváros XIV. kerületében. A képzési idő mindegyik oktatott szakmánál két éves, mely 160 órás nyári gyakorlatokkal egészül ki.

Dr. Körmendy Patrícia pszichológus szerint sem szerencsés igazat adni a közvélekedésnek, ugyanis pályaválasztási elméletek is igazolják, hogy míg egyesek az úgynevezett elméleti tudás befogadására fogékonyak, addig mások a praktikus tudásra sokkal inkább. Az utóbbi csoport számára a gyakorlati munka sokkal kézenfekvőbb lehet.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a diákoknak csak a negyede találkozik iskola pályaorientációs tanácsokkal általános iskola 7. osztályáig. Mivel a 13-14 éves korosztályra tolódott a pályaválasztás első időszaka, így sokkal nagyobb rajtuk a nyomás. Mind Gmoser Anikó, mind Körmendy Patrícia egyetértett abban, hogy a diákok nehézségeit fokozza, hogy nem tudják, hogy milyen választási lehetőségeik vannak, nem ismerik, hogy egyes szakmákkal milyen élet járhat.

A döntéseket befolyásoló tényezők között három szempontot emelt ki Körmendy: a diák érdeklődése, a család véleménye, a szakmák társadalmi megítélése. Mivel sok diák számára nem a legjobb arányban jelentkeznek ezek a szempontok, így könnyen választhat magának rossz irányt, sokszor vakon, ami csalódáshoz vezethet, az újrakezdésre pedig rengeteg energiát kell fordítani.

Fentebb említettük, hogy a Siemens esetében nem csak oktatásról, de nevelésről is szó van.

„Ez egy iszonyatosan nagy feladat számunkra”,

hogy a szakma megtanítása mellett hogyan kell egy műhelyi környezetben dolgozni, hogy nyitottabb legyen a világra egy tanuló, ha problémája van, akkor ossza meg a képzést vezetőkkel – vallja Gmoser Anikó. Ezt a nagy munkát elsősorban a különböző háttérrel rendelkező tanulókkal magyarázza. Meg kell tanítani őket, hogy együttműködjenek társaikkal, a munkaterületükön módszeresnek és rendszerezettnek kell lenniük.

A legjobban erre a különböző projektfeladatok vannak hatással: a tanulóknak ajánlatot kell értelmezni, megbecsülni a szükséges anyagmennyiséget és munkaidőt. Természetesen tudnia kell a terméket elkészíteni, illetve önmagát ellenőrizni (erről később), illetve magát prezentálni, hogy a kommunikációs készségeik is fejlődjenek.

Hogy a képzés végén a fentiek készségek mindenkinél hasonló szinten legyenek, ahhoz „szükségszerűen sok dolgot kell kiegyenlíteni a tanulók között” – mondta Gmoser Anikó.

Hogy milyen apró részletekben törekednek a pozitív visszacsatolásokra,képzési központ vezetője avatott be minket: Amennyiben egy próbaterméket hibásan készít el egy tanuló, de a hibát az ellenőrzés során maga fedezi fel, akkor is részesül a pluszpontokban, hiszen maga jött rá a problémára. Ez a szemlélet áthatja az egyébként gépzsír illatú közeget.

Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden tanulóval személyesen beszélgessenek, így mindenkinek a hozott problémájára – lehetőségeiken belül – igyekeznek egyéni megoldást találni a tanulási problémákra.

A szakmák új arca

A duális képzéseket és a hiányszakmákat népszerűsítendő, számos juttatásban részesülnek a tanulók állami szerepvállalással. Ennek szerepe többrétű: valóban tanulókat csatornáz be a hiányszakmák felé, ezzel csökkentve a hiányt, másrészt minél többen választják ezt a formát, annál hamarabb mehet híre a jó gyakorlatoknak, illetve formálhatja át a közvélekedést egyes szakmákról.

A Siemensnél tanulók az első félévtől 21 ezer forintos juttatásban részesülnek, mely a két éves képzés során félévenként ezer forinttal gyarapodik. A tanulmányi eredmények alapján 3,5-ös átlag felett 4 ezer forinttal tudják ezt megtoldani a tanulók, de 4,5-ös átlag felett már 9 ezer forinttal kaphatnak többet. Ezen felül a cég 12 ezer forint értékű cafetériát biztosít. Gmoser Anikó kiemelte, hogy a Siemens ezen felül ingyenes szakmai angol és német nyelvoktatást biztosít, valamint a legjobb tanulóknak három hetes teljesen finanszírozott külföldi tanulmányutat.

Igazi életpálya a műhelyben?

A támogatásokkal kívánják erősíteni az érzést, hogy a cég foglalkozik a munkavállalóik továbbképzésével. A képzés után a Siemensnél maradóknak számos lehetősége van a továbbképzésre, a vállalat támogatja a különböző szakvizsgákhoz jutást, valamint a felsőfokú tanulmányt folytatókat is, ha ezzel magasabban képzett munkaerőhöz jutnak.
A dolgozók számára a folyamatos képzések egyfajta életpályát biztosítanak, elkerülve a kiégést, valamint magasabb jövedelemre is szert tehetnek. Ezt megerősítve Körmendy Patrícia megjegyezte, hogy az élethosszig tartó tanulás már nem választás kérdése.

A kezdő fizetés a Siemensnél oktatott hiányszakmák esetében érzékelhetően a magyar átlagbér felett van. Utóbbi a legutóbbi adatok szerint 160800 forint 2016-ban. Tapasztalatuk szerint a tanulók 40 százaléka vállal munkát végül a Siemensnél.

Nem specifikus a tudásuk: a legmodernebb eszközökön tanulnak, illetve dolgoznak, melyek működési elve rendkívül hasonló a más cégeknél működőknél, vagyis szó sincs arról, hogy csak maguk számára képeznének szakembereket, a többiek meg ne tudnának elhelyezkedni.

A vállalat utánkövetési rendszere csak most indult, de a korábbi években is csak egyetlen tanulóról tudnak, aki Németországba ment továbbtanulni, de ő is Siemensen belül folytatta. Tapasztalataik szerint az országhatáron belül vállalnak munkát a végzett szakemberek.

Gmoser Anikó jelezte, hogy bár folyamatos még a lehet jelentkezésni, de érdemes szeptember végéig csatlakozni, mert azt követően a tanuló már nehezen behozható lemaradásba kerül a többiekhez képest.