A magyarok tudják, hogy megéri, mégsem mennek külföldre tanulni? Felnőttképzés
Eduline

A magyarok tudják, hogy megéri, mégsem mennek külföldre tanulni?

Bár a magyarok tisztában vannak vele, hogy a külföldi tanulmányok és munkavállalás itthon is jó ajánlólevél, mégis nagyon kevesen vágnak bele.

Az európai uniós állampolgárok mindössze 11 százaléka élt már azzal a lehetőséggel, hogy valamelyik másik tagállamban munkát vállaljon és csupán 6 százalék tanult külföldön, uniós országban - derül ki az Eurobarometer jelentéséből, amelyhez 2014-ben kérdezték meg a lakosságot. Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, csupán a külföldi szakmai gyakorlaton résztvevők aránya egyezik meg az uniós átlaggal, de ez is igen alacsony, csupán 4 százalékuk volt európai uniós országban külföldi gyakorlaton, és 2 százalékuk az Unión kívül.

Különösen érdekes az alacsony külföldi munkavállalási és tanulási kedv, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar megkérdezettek az uniós átlagnál magasabb arányban vélték úgy, hogy a külföldi tapasztalataikat elismernék az itthoni munkáltatók is. A magyarok 65 százaléka szerint a munkaadók értékelik a külföldi tanulmányokat, szemben az 58 százalékos uniós átlaggal, a külföldi munkavállalás esetében pedig a magyaroknál ez az arány 63 százalék, az uniós átlagnál ez is csak 58 százalék. Még a külföldi cégeknél zajló távmunkát is értékesnek tartják a magyar válaszadók, 44 százalékuk szerint ezt elismerik a munkáltatók, holott uniós átlagban csak a megkérdezettek 32 százaléka volt ugyanezen a véleményen.

A felmérésben megkérdezték azt is, hogy az iskolán kívül hol lehet a legtöbb készségre szert tenni. A válaszadók legfontosabbnak a munkahelyi tapasztalatot és munkahelyi tréningeket jelölték meg, ezután következett az autodidakta tanulás, majd az iskolai kereteken kívüli kurzusok és a külföldi munka- illetve tanulmányi tapasztalatok. Beszédes, hogy az uniós megkérdezettek 45 százaléka vélte úgy, hogy külföldi munkavállalás és tanulmányok alatt hasznos készségeket sajátíthatnak el, míg a magyaroknak csupán 25 százaléka volt ezen a véleményen.

A megkérdezettek alig több mint fele, 56 százaléka véli úgy, hogy a képesítését elismernék más uniós országokban, pedig ezzel szemben mindössze 6 százalék számolt be arról, hogy próbálkozott a külföldi munkavállalással, de a fenti okok miatt nem sikerült neki. A teljes jelentést itt nézhetitek meg, a Magyarországra vonatkozó statisztikákat pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők Közoktatás Kurucz Tünde

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.