Az amerikai hadsereg egy kilotonnás kísérleti atombombával avatta fel a hivatalos atomfegyver-tesztbázisát a nevadai sivatagban. A legnagyobb város a közelben Las Vegas volt, kb. 100 kilométerre. Akkoriban még nem volt a kaszinó fővárosa évi 40 millió látogatóval, csak egy álmos kisváros a sivatagban. Bizarr módon éppen az atombomba adta a legnagyobb lökést, hogy kaszinók és szállodák épülhessenek.

A hidegháború évei alatt az amerikai kormány nagy erőkkel igyekezett az atomfegyverek és az atomenergia biztonságos és szükséges mivoltáról meggyőzni az embereket. A propaganda sikeres is volt, így amikor a Frenchman Flat nevű fennsíkon elkezdődtek a kísérleti robbantások, az emberek tömegesen utaztak el a környékre, praktikusan Las Vegasba. Mindenki a saját szemével akarta látni a csodafegyvert, amivel Amerika lezárta a világháborút, és bosszút állt Japánon Pearl Harborért - írta az Index.

A város pedig kapva kapott az alkalmon, hivatalos becenévként felvette az Atomic City nevet, és divatba hozta az atombombát: a bárokban atombomba-koktélt szolgáltak fel, az éttermek gombafelhő alakú édességeket, a kaszinókban Miss Atombomba szépségversenyeket tartottak.

A legnagyobb attrakció természetesen maga az atomrobbanás volt, nagyjából három hetente egyszer. A kaszinók ilyenkor gombafelhőpartikat tartottak a turistáknak a szállodák tetőteraszain, a bátrabbaknak pedig atompikniket a sivatagban, a fegyverteszt-területek lezárt határainál. A korabeli beszámolók szerint ezek hatalmas bulik voltak, éjfélkor kezdődtek, és a vendégek ugyanúgy zenével, tánccal és piálással várták a hajnali atomvillanást, az azt követő lökéshullámot és a gombafelhőt, mint szilveszter napján az új év eljövetelét.

A tudósok csak jóval később jöttek rá, hogy a robbanások mégsem veszélytelenek, bár a Las Vegas-i turisták többsége megúszta a sugárzást. A robbantásokhoz közelebbi kisvárosban, St. George-ban azonban rohamosan megnőtt a rákos megbetegedések száma.