Átalakítják a szakképzést: a cégek rövidebb OKJ-s képzéseket szeretnének Felnőttképzés
Eduline

Átalakítják a szakképzést: a cégek rövidebb OKJ-s képzéseket szeretnének

A hazai cégek nem tartják elég rugalmasnak a felnőttképzési formákat. A vállalatok elsősorban a képzési idő hosszát csökkentenék, és előtérbe helyeznék a digitális tanulási formákat - derül ki a Felnőttképzők Szövetsége kutatásából.

A Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) a Magyarországon működő vállalkozások felnőttképzéssel kapcsolatos igényeiről, továbbá gyakorlatáról készíttetett felmérést, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) pedig a hazai vállalkozások szakképzésről, munkaerőpiaci kínálatról kialakított véleményét elemző piackutatás friss eredményeit tette közzé a napokban - írja közleményében az FVSZ.

Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint a cégek közel háromnegyede nem tartja elég rugalmasnak a dolgozóik szakmai és egyéb kompetenciáinak fejlesztéséhez keretet adó felnőttképzési formákat. "A válaszadó cégek elsősorban a képzésre szánt idő hosszát csökkentenék, másodsorban a digitális tanulási lehetőségek jobb kihasználásában (e-learning, blended learning szélesebb körű alkalmazásában) látják a fejlesztés lehetőségét, amely az FVSZ törekvése is" - tette hozzá. 

Az FVSZ és a BKIK kutatásából is az derült ki, hogy a hazai cégek támogatják a munkatársak képzését és tanulását, az erre való hajlandóság a cégek méretével egyenes arányban növekszik. Ezzel szemben a képzésbe való becsatlakozás tekintetében a két kutatás között jelentős különbség található. Az FVSZ kutatása úgy találta, hogy a cégek valamivel több, mint fele részt vesz a középiskolások vagy felsőfokú képzésben tanuló fiatalok szakmai képzésében és gyakorlati helyet biztosítanak számukra, míg a BKIK-nak a megkérdezettek nagy része azt válaszolta, hogy a cégek nem tartják magukat alkalmasnak a képzésre, a nagy többség nem is csatlakozott a lehetőséghez, és nem is mutatott rá hajlandóságot.

Az FVSZ vizsgált cégek leginkább a pontosságot, precizitást, az önálló munkavégzésre való alkalmasságot, valamint a terhelhetőséget, legkevésbé pedig az idegennyelvű kommunikációra való képességet, valamint a digitális tartalmak létrehozására is alkalmas informatikai tudást várják el.

Az iskolarendszeren kívüli képzéseket tekintve leginkább a szakmai tudás elsajátítása meghatározó OKJ-s képzés formájában, másodsorban a nem szakmai kompetenciák közé tartozó készségek, képességek (soft skillek) fejlesztését célul kitűző képzések, tréningek a legjellemzőbbek. Az iskolarendszeren kívüli képzéseken kívül sok szervezet tart vállalaton belüli tréningeket a soft skillek vagy az informatikai/digitális tudás fejlesztésére.

A munkáltatók versenyképességük megtartása, versenyelőny megszerzése, hatékonyságuk növelése, a technika, technológia változása és az ezzel való lépéstartás kényszere vagy akár munkatársaik megtartása érdekében invesztálnak a felnőttképzésbe.

A kutatásban résztvevő cégek többsége nem tartja kellően rugalmasnak a felnőttképzés kereteit, formáit: úgy vélik, hogy elsősorban a felnőttképzés rugalmasabb szabályozása ösztönözné a gazdasági szereplőket dolgozóik képzésére, továbbképzésére, illetve annak támogatására. Az FVSZ-hez hasonlóan a felnőttképzés önálló jogszabályi szabályozását sürgetik.

Zsuffa Ákos, az FVSZ elnöke a szakképzés átalakításával és a tanfolyami formában tanulható szakmák számának radikális csökkentésével kapcsolatban korábban az Eduline-nak azt mondta: ha nem hoznak nyilvánosságra újabb jegyzéket - ami eddig nem történt meg -, csökkenni fog a felnőttképzésben indított tanfolyamok száma, az iskolai rendszerű képzésben pedig az esti tagozat jelentősége nőhet meg. A 2020. szeptemberétől érvényes Országos Képzési Jegyzék már letölthető, a szakképzési törvénytervezetről pedig kedden kezdődik a részletes vita az Országgyűlésben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.