120 éve jelent meg az első képregény, és persze, hogy van magyar szál Felnőttképzés
eduline/mti

120 éve jelent meg az első képregény, és persze, hogy van magyar szál

Százhúsz éve, 1896. október 18-án jelent meg a New York Journal hasábjain az első képregény. Richard Felton Outcault különös figurája, a sárga ruhába öltöztetett Yellow Kid kalandja egy egész oldalt foglalt el, és nem sokkal később már több kockából álló képsorrá változott.

Outcault a magyar származású sajtómágnás, Joseph Pulitzer 1894-ben csábította el New York World című lapjához.Outcault művei nem késztettek harsány nevetésre, inkább a humoros részletek felfedezésére ösztönöztek.

Az ő teremtménye volt Mickey Dugan, a mindig kalandra kész, csúnyácska, foghíjas, kopasz ördögfióka, akit ruhájának színe alapján nevezett el Yellow Kidnek. Outcault illesztett először buborékot a szereplők szájához, benne gondolataikkal, szavaikkal. Képtörténetei, képregényei általában három-öt képből álló, vicces történetek voltak, innen ered a műfaj angol elnevezése, a comics is, ami annyit jelent: humoros, vicces.

Outcast félhasábos, humoros illusztrációi, Yellow Kid kalandjai egyre népszerűbbé tették a World hétvégi mellékleteit, az olvasottság megugrott. Nem nézte ezt jó szemmel Pulitzer nagy vetélytársa, William Randolph Hearst, a The New York Journal tulajdonosa. A két újság kíméletlen versenyben állt az olvasókért, különösen New York egyre növekvő munkásrétegéért, s minden eszközt felhasználtak megnyerésükre: színes híreket, rikító szalagcímeket, 1893 óta színes nyomású képeket.

 

Így aztán rengeteg pénzért átcsábította Hearst az első képregényrajzolót, akinek 1902-ben új szereplő pattant ki a fejéből, a csintalan kisgyerek, Buster Brown, akit kíváncsisága gyakran sodor bajba. A csinos fiú és elmaradhatatlan társa, pitbull kutyája annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy még musical is született főszereplésével, Outcaust pedig csinos jogdíjat zsebelt be a Buster Brown nevét viselő termékek eladásából.

Az újságok példányszámának növekedésével a képregények egyre szélesebb rétegekhez jutottak el, és egyre népszerűbbek lettek. Az újságokban minden nap jelent meg néhány kockás képregény, a hétvégi mellékletek pedig színesben és nagyobb terjedelemben láttak napvilágot.

1934-ben látott világot az első olyan képregény, amely nem néhány kockában, hanem nagy terjedelemben, önálló füzetben követte nyomon a hősök kalandjait. A képregények történetét négy korszakra (arany, ezüst, bronz és modern) szokás osztani. Az aranykort fémjelzi a rendkívüli képességű Superman, Jerry Siegel és Joe Shuster teremtménye, aki 1938-ban bukkant fel, egy évvel később született a Bob Kane rajzolta Batman, majd a Jack Kirby és Joe Simon megálmodta Amerika Kapitány, aki a második világháború idején magával Hitlerrel küzdött meg.

A hború után sem volt megállás, jöttek azok a Marvel- és DC-karakterek, melyek ma már a filmekből is ismerősek lehetnek.

Nagyon úgy néz ki, nem minden pedagógus kap karácsonyi jutalmat Közoktatás Kurucz Tünde

Nagyon úgy néz ki, nem minden pedagógus kap karácsonyi jutalmat

Van olyan tankerület, ahol több mint bruttó 112 ezer forintos jutalmat kapnak a pedagógusok karácsonyra, más tankerületekben pedig közölték, hogy idén nem lesz karácsonyi pulykapénz, sőt arra is akad példa, ahol még a karácsonyi ünnepségre is a pedagógusok viszik a házi süteményt.