Problémás feladatok a töriérettségin: mire kaphattok pontot, és mire nem? Érettségi-felvételi
Eduline

Problémás feladatok a töriérettségin: mire kaphattok pontot, és mire nem?

Rengeteg kérdést küldtetek nekünk a középszintű töriérettségi után - ezekre válaszolunk a hivatalos megoldókulcs alapján.

Kevés volt a hely az esszének, ezért a lap margójára is írtam. Azt a részt már nem pontozhatják, amelyik a margón van?

Az Oktatási Hivatal javítási útmutatója szerint "indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető. Ez a rövid feladatoknál 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb. 4-5 sort jelent".

Rosszul választottam ki az esszéfeladatokat. Nulla pontot fognak adni?

A középszintű töriérettségin három esszéfeladatot kellett választani: egy egyetemes történelemre vontakozó rövid esszét, valamint két magyar történelmi témát: egy rövid és egy hosszú esszét. A javítókulcsban az áll, hogy ha három feladatot oldottál meg, de nem a szabályok alapján választottál esszétémát, azt a feladatot kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot szereztél volna.

A holokausztról szóló képes feladat "d" részében én azt írtam, hogy elkülönítés. Azt semmiképpen sem lehet elfogadni?

A javítókulcs szerint a jó megoldás a sárga csillag, a sárga csillag viselésének elrendelése (de a javítókulcs azt írja, hogy más, szakszerű megfogalmazás is elfogadható). A gettósítást a "b" képhez kellett volna írni.

Az 5. feladatot elrontottam. Az "a" részhez azt írtam, hogy protestáns, a "d" részhez pedig azt, hogy oszmán birodalom. Ezt nem fogadják el?

A javítókulcs elég egyértelműen fogalmaz: "a protestáns kifejezés nem fogadható el válaszként". A "d" résznél a török hódoltság/Hódoltság kifejezést adták meg.

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldását innen, az emelt szintű feladatsorét pedig innen tölthetitek le.

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni? Felsőoktatás Vendégszerző

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni?

Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.