A középszintű töriérettségi rövid feladatokat nehéznek, az esszékérdéseket könnyűnek tartották az eduline-nak nyilatkozó diákok. A vizsgázóknak elsősorban az Európai Unió működésének jellemzésével és a barokk műalkotások felismerésével gyűlt meg a bajuk, az esszékérdések közül az ENSZ, a kiegyezés és a cigányság helyzete volt a legnépszerűbb. Diákok a töriérettségiről.
"Az első feladatsor megoldásához több tárgyi tudás kellett. Hozzá voltunk szokva, hogy az atlaszból sok mindent ki lehet nézni, most ez nem működött" - mondta Pangert Roland, a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium diákja.
A középszint történelem érettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el
A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok
A töriérettségiről szóló, folyamatosan frissülő összefoglalónkat itt nézhetitek meg.
A középszintű történelemérettségi írásbeli részére 180 percük volt a diákoknak. Először egy 12 rövid feladatból álló feladatsort kellett megoldaniuk, majd nyolcból három esszékérdést kellett kiválasztaniuk, az idejüket maguk oszthatták be.
A három esszéfeladat közül egy témának az egyetemes történelemhez kellett kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb, a másikról pedig hosszabb fogalmazást kellett írni, atlaszt végig lehetett használni.
"Alibi-források"
Pangert Roland osztálya az EU-s témákkal külön foglalkozott, ezért az Európai Unióval kapcsolatos kérdést könnyűnek találta. "Az a feladat nehéz volt, amelyben barokk műalkotásokat kellett felismerni, és amelyikben a római köztársaság politikusait kellett a jellemzések alapján felismerni" - mondta a diák.
Az esszékérdéseket viszont könnyűnek találta: "simán belefértem az időbe, Széchenyi reformprogramját, az ENSZ-t és a romák hátrányos helyzetének összetevőiről szóló témát dolgoztam ki, ezeket sokan választották az osztályban" - mondta a békécsabai diák, aki "négyes-ötösre" számít, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kommunikáció és médiatudomány képzésére jelentkezett.
A zalaegerszegi Csány Közgazdasági Szakközépiskolában is mindenki megijedt az első, egyszerű feladatokból álló résztől. "A feladatlap első felében csak alibi-források voltak a megadott szövegrészletek és térképek, az esszék viszont nagyon könnyűek voltak. Nem volt egyensúlyban a két rész" - mondta Molnár Zoltán, az iskola diákja.
"A római köztársasággal kapcsolatos kérdés nehéz volt. Megcsináltam az előző évek feladatsorait, azokban nem volt ilyen mélységű, ókorral kapcsolatos téma" - mondta. A zalaegerszegi végzős diáknak még az oszmán hódítás jellemzése, illetve a barokk műalkotások felismerése okozott gondot, "erről nem tanultunk ilyen átfogóan, festészetet például egyáltalán nem" - mondta. Az esszékérdések közül az ENSZ, a honfoglalás és a romák hátrányos helyzetének összetevői témát választotta.
"Bőven elég volt az idő, majdnem egy órával előbb befejeztem, a többiek is kijöttek a teremből még 11 óra előtt" - mondta Molnár Zoltán. Osztálytársai közül sokan választották az ENSZ-szel kapcsolatos feladatot, a romák helyzetéről szólót viszont kevesen, inkább a kiegyezés témája volt népszerű. "Szerintem hármas lesz. Nem erősségem a töri, de azért az első rész miatt csalódott vagyok" - mondta a diák, aki egy holland egyetemre jelentkezett hotelmenedzsment szakra.
Ezek voltak a népszerű témák
"Közepesen volt nehéz. Furcsa, hogy az USA-val, Amerika meghódításával kapcsolatban nem volt kérdés, az mindig szokott lenni" - mondta Csabai Bence, a budapesti Közgazdasági Politechnikum diákja.
Bence szerint is az első, rövid feladatokból álló rész volt nehéz. "Az Európai Unióval kapcsolatos kérdésben nem voltam biztos, ezt nem tanultuk olyan alaposan az órán, csak az érettségi előtti hetekben néztük át" - mondta. A budapesti középiskolában is a barokk műalkotások felismerése okozta a legnagyobb gondot: "nem tudtuk, hogy ilyen feladatra is kell készülni, szerintem ez inkább a művészettörténethez tartozik" - tette hozzá Bence.
| Milyen volt az emelt szintű töriérettségi? |
|
„Ellentétes érzéseim vannak, de összességében szerintem a tavalyinál könnyebb volt ez a feladatsor, ötösre számítok” – mondta Orbán Zsófia, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákja. Zsófi szerint sok feladathoz elég volt a források értelmezése, de néhány gondot okozott. „A népvándorlásról szóló példa senkinek nem ment olyan jól, ebben egy térképen kellett a helyekhez párosítani az adott népcsoportokat, utána pedig állításokról kellett eldönteni, melyikre vonatkoznak. Trükkös volt a feladat, nem vagyok biztos benne, hogy jól válaszoltam” – mondta. A diák még két feladatot talált nehéznek: az egyikben a II. Világháború és a rendszerváltás közötti korszak magyar politikai szereplőit kellett felismerni. A másik feladat az európai integrációról szólt, egy táblázat mutatta, melyik állam mennyit fizet be az EU-s költségvetésbe és mennyi támogatást kap, ez alapján kellett kérdésekre válaszolni. „Tudni kellett, melyik állam mikor csatlakozott az EU-hoz, ezt vagy tudta valaki, vagy nem” – mondta Zsófi. A feladatsor második részében két rövidebb és két hosszabb esszékérdést kellett kidolgozniuk a diákoknak. A kecskeméti diák a Rákosi-korszak, a 14. századi magyar társadalom, a nacionalizmus 19. századi kialakulása és a középkori városi kereskedelem és ipar témákat választotta. Az emelt szintű töriérettségi rövid feladatairól itt, az esszékérdésekről pedig itt olvashattok. |
A diák szerint az esszékérdések érdekesek voltak, ő az áprilisi törvények és a kiegyezés, a középkori gazdaság és a XX. századi demográfia témáját dolgozta ki. Elmondta: a romák helyzetéről szóló esszét azért nem választotta, mert ott szubjektív véleményt is kellett írni, és nem tudni, azt hogyan fogják pontozni a javítótanárok. Bence, aki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola elektronikus ábrázolás szakára jelentkezett, 80 százalékos eredményre számít.
Gáspár Olivér, a budapesti Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium diákja szerint "nem volt túl könnyű" a feladatsor, igaz, ő nem szereti a törit, és nem is készült sokat a vizsgára. Az első részben főleg az Európai Unióval kapcsolatos kérdést találta nehéznek, mivel arról nem nagyon beszéltek az órán.
"Több tárgyi tudás kellett, de azért a forrásokból is meg lehetett oldani a feladatok egy részét. Hármasra számítok" - mondta Olivér, aki festő szakra jelentkezett a Magyar Képzőművészeti Egyetemre.
