Nagy terve van a kormánynak: ezekre a szakokra terelnének több diákot Érettségi-felvételi
Eduline

Nagy terve van a kormánynak: ezekre a szakokra terelnének több diákot

A magyar gazdaságnak elsősorban mérnökökre, informatikusokra és természettudományos végzettséggel rendelkező szakemberekre van szüksége. Ezért a kormány a következő időszakban azért dolgozik majd, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok 40 százaléka ilyen jellegű képzésre felvételizzen – ezt mondta Palkovics László innovációs miniszter egy keddi konferencián.

A tárcavezető szerint míg 2012-ben a felsőoktatásba jelentkezőknek csupán 22 százaléka választott ilyen képzést, 2018-ban ez az arány már elérte a 29 százalékot.

Palkovics László arról nem beszélt, hogyan "terelnének" több felvételizőt ezekre a képzésekre. Korábban volt szó egy olyan ösztöndíj létrehozásáról, amelyet – az osztatlan tanárszakra járók Klebelsberg-ösztöndíjához hasonlóan – csak az informatikus szakosok kaphatnának meg, ám a havi 100 ezer forintos támogatás bevezetéséről több hónapja nem esett szó.

A természettudományos, műszaki és informatikai képzésekre jelentkezők számával egyébként már a 2016-os felsőoktatási stratégia is foglalkozott, akkor azt írták, „az elmúlt évek adatait nézve a képzési területre jelentkezők és a felvettek száma folyamatosan csökken, míg az arányuk lényegében stagnál. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért”.

Túl kevés a jelentkező – túl nagy a lemorzsolódás

Ezeken a képzési területeken ráadásul a lemorzsolódási arány is riasztó. Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Felsőoktatási Pályakövetés 2016 adatait feldolgozó friss elemzésből kiderül: a műszaki BSc-szakosok majdnem negyven százaléka lemorzsolódott, a hallgatóknak alig több mint 41 százaléka fejezte be sikeresen a tanulmányait.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a levelező, esti vagy távoktatási formában tanulók közül még többen morzsolódnak le: a részidős képzések 2010-ben kezdett hallgatóinak 54 százaléka sikertelenül folytatott egyetemi-főiskolai tanulmányokat, míg a nappali tagozatosok körében ez az arány „mindössze” 36 százalék.

A fizetős szakokon sem jobbak az eredmények: a 2010-es évfolyam költségtérítéses hallgatóinak mindössze negyede tudta befejezni a tanulmányait, 54 százalékuk lemorzsolódott. Az államilag támogatott képzésekre felvettek körében valamivel jobb a helyzet, 36 százalékuk hagyta el abszolutórium és diploma nélkül az egyetemet vagy főiskolát.

Végzős középiskolások, figyelem! Ezt már most tudni lehet a 2019-es felvételiről

Másfél hónap múlva kezdődik a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi, de sok mindent már most lehet tudni: marad például az érettségi pontok duplázása, és azt is közzétették már, milyen szakokhoz kell emelt szintű érettségi.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.