Ilyenek a minimumponthatárok az idei keresztféléves felvételin Érettségi-felvételi
Eduline

Ilyenek a minimumponthatárok az idei keresztféléves felvételin

Hány pontot kell szerezni a keresztféléves felvételin ahhoz, hogy legyen esélyetek bekerülni valamelyik egyetemre vagy főiskolára?

Az idei keresztféléves felvételin a minimumponthatár alap- és osztatlan szakokon 280 - ezt a limitet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más többletpontok nélkül kell elérni.

A felsőoktatási szakképzéseken 240-nél húzták meg a minimumponthatárt, ennyi pontot azonban az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül kell összegyűjteni. A mesterképzéseken 50 a minimumponthatár.

A végleges ponthatár ezeknél természetesen jóval magasabb is lehet, azok a jelentkezők azonban, akik a minimumnál kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem folytathatják a tanulmányaikat egyetemen, főiskolán.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Felvételi 2018: ez a vizsga sok jelentkezőnek jelent majd segítséget

Újra kell vizsgázniuk azoknak a felvételizőknek, akik még a régi rendszerben érettségiztek, de most olyan szakra jelentkeznének, ahová csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Majdnem tizenöt éve érettségiztem, de most szeretnék elvégezni egy alapszakot. Olyat választottam ki, amelyhez kellene egy emelt szintű érettségi, de amikor én jártam középiskolába, még nem lehetett ilyen vizsgára jelentkezni.

Közel 30 fokos tantermekben tikkadnak a diákok a meghosszabbított tanév utolsó napjaiban; van ennek így értelme? Közoktatás Székács Linda

Közel 30 fokos tantermekben tikkadnak a diákok a meghosszabbított tanév utolsó napjaiban; van ennek így értelme?

2024-től kezdve a tanév egy héttel tovább tart, mint a korábbi években. A nyári szünet csak június harmadik hetében kezdődik, holott a diákok már a nyár első napjaiban is klíma és egyéb hűtés nélküli, forró tantermekben szenvednek. A szülők igyekeznek megoldani a problémát, de ez egyrészt nem az ő feladatuk lenne, másrészt pedig erre nem minden esetben kapnak a fenntartótól engedélyt.