Keresztféléves felvételi: hogyan kell elérni a minimumponthatárt a felvételin? Érettségi-felvételi
Eduline

Keresztféléves felvételi: hogyan kell elérni a minimumponthatárt a felvételin?

Legalább hány pontot kell szereznetek 2018-ban, ha be szeretnétek kerülni egyetemre? Milyen eredményeket lehet beszámítani? Itt a válasz:

2018-ban nem kerülhet be állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre az, aki nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt. Tavaly óta nem változtak a számítási szabályok. Alapképzéshez az emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ szerinti szakképesítés-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell számítani a pontokat, felsőoktatási szakképzésen pedig az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül.

2018-ban az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterképzésre pedig 50 az a minimális pontszám amelyet minden jelentkezőnek el kell érnie. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezzel az eredménnyel be is fogtok kerülni: a szak ponthatára annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér be a szakos kapacitásba.

Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok

Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok. A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as keresztféléves felvételin 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket.


„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.