A Magyartanárok Egyesülete szerint az idei magyar érettségi feladatok érdekesek, igényesek, de az összehasonlító verselemzés kivételével meglehetősen nehezek voltak.

Az irodalomról szóló könyvek világába vezetett az idei középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor Grendel Lajos művén keresztül. Az első rész feladatát és a nem hivatalos megoldást itt találjátok.

Az ezt követő szövegalkotási feladatnál egy Seneca-idézet, Bodor Ádám Állatkert című elbeszélése és Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összehasonlítása szerepelt. Ennek a feladatsorát és nem hivatalos megoldását itt találjátok.

Lehet támadni a szöveget

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke írásos elemzésében az első feladatot értékelve rámutatott: a szövegválasztás kiváló, bár nem támadhatatlan. Grendel Lajos szlovákiai magyar regényíró modern magyar irodalomtörténetének bevezetője egyszerre lendületes, élvezetes olvasmány, ugyanakkor komoly odafigyelést igénylő tudományos írás.

Így a szövegértési feladat nem álfeladat. Egy kicsit talán "a védhetőnél nagyobb előnyt biztosít" a szövegben is említett "szakmabelieknek", az irodalomtudományban járatosabb diákoknak - fogalmazott Arató László, hozzátéve: egy nem irodalomról szóló szöveg még szerencsésebb lett volna.

Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a kitűnő regényíró izgalmas és a modern magyar irodalomban való eligazodást segítő, de nem kellőképpen ismert irodalomtörténeti munkájára hívja fel a figyelmet.

Nem volt elég az idő

Kitért arra is, hogy a kapcsolódó feladatok sokfélék voltak, többféle megértési részképességet mértek. Ugyanakkor a 60 perc sokaknak nem volt elég minden feladat megoldására. Ehhez a szöveg a terjedelme is hozzájárult - jegyezte meg az elnök.

Erősen vitathatónak nevezte a legelső feladatot, amely indításnak túlbonyolított és nem egészen szerencsés fogalomhasználata miatt nem elég könnyű, a vizsgázót elbizonytalaníthatja.

Megoldható volt a szövegalkotási feladat

Arató László a szövegalkotási feladatokról kiemelte: mindhárom feladat színvonalas, kellő nehézségi fokú, ugyanakkor megoldható. Ezúttal - s nem először - a novellaelemzés jóval nehezebb, mint az összehasonlító verselemzés - jegyezte meg Arató László, aki hozzátette: a diákok azonban többnyire automatikusan a novellát választják. Egyet lehet érteni a feladatkészítők törekvésével, hogy könnyebb verseket és nehezebb novellákat adnak - fejtette ki az elnök, megjegyezve: érdemes lenne a tanároknak figyelmeztetni a diákokat, hogy nem mindig az a legegyszerűbb, amiről azt hiszik.

Kár volt irodalmi példákat elvárni

"Az idő a miénk!" című feladat igen jó, mert végre - szemben sok év hasonló feladataival - valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni - állapította meg.

Az érvelés megszokott "elirodalmiasításával" azonban az egyesület ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erőltetett és nehéz feladat az érettségiző számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától - jelezte.

Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni - mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. A novella talányosságára, a titokzatos előreutalásokra, az információadagolásra és- visszatartásra vagy az emberi és az állati viszonyára vonatkozó kérdések, szempontok jelentősen megkönnyítették volna a kemény dió feltörését - írta.

Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összehasonlító elemzésével kapcsolatban az elnök kiemelte, a szövegalkotási feladatok közül ez volt a legkönnyebb. Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetből való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre. A háború motívuma is összeköti a két verset, ugyanakkor a kétféle képalkotás, a Jékely-versből hiányzó allegorikusság jól megragadható különbséget jelent - mutatott rá Arató László.

A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Percről percre tudósításunk

Ilyen volt a középszintű érettségi

Az első, szövegértési részben Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című művének bevezetőjét kapták a diákok.

Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.

Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.

Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.

Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.

A középszinten érettségizők száma több mint tízezerrel csökkent négy év alatt, emelt szinten viszont egyre többen vizsgáznak.

Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.

Itt vannak az infók: enciklopédia, Lator László és lakásszínház az emelt szintű magyarérettségin

"A szövegalkotás könnyű volt" - ezt gondolja egy tanár az érettségiről

''Még fél óra kellett volna'' - ezt gondolják a diákok a középszintű magyarérettségiről

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!