Az internetes és elektronikus nyelvhasználatról, a "netnyelvről", az sms-ek és az e-mailek nyelvezetéről szóló tanulmányrészletet kaptak a diákok az idei középszintű magyarérettségin - a két és fél oldalas szöveg elolvasására, értelmezésére és a tanulmányhoz kapcsolódó kérdések megválaszolására összesen hatvan percet kapnak a vizsgázók.
Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Egy Veszelszki Ágnes-tanulmány részletét kell elolvasniuk és értelmezniük a középszinten érettségizőknek - a szöveg a "digilektusról", a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól. A tanulmány a Magyar Nyelvőr című nyelvészeti szaklapban jelent meg, az érettségizőknek természetesen nem a teljes szöveget kellett elolvasniuk, csak egy rövidebb változatot. A középszintű magyarérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt találjátok
Összesen tizenegy feladatot kellett megoldani, a diákoknak többek között a "digitális bennszülöttek" és a "kintrekedtek" közötti megértési nehézségekről, az emotikonokról és a csetelésről is írniuk kellett.
A téma nem ismeretlen a diákoknak, a középiskolai nyelvtanórákon minden tanár foglalkozik az internetes nyelvhasználattal, ráadásul nincs olyan tizenéves, aki ne tudná megmondani, mit jelent a "lol", a "vok" vagy a "sztem". A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszintű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.
Az emelt szintű magyarérettségi részletei pedig itt vannak.
Négyórás lesz a magyarvizsga
A középszintű magyarérettségi 240 perces, a vizsgázóknak egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatsort kell megoldaniuk. A diákok először a szövegértési tesztet kapják meg, hatvan perc alatt kell megválaszolniuk a kérdéseket, mindegyik a 800-1000 szó terjedelmű esszéhez, tanulmányhoz vagy publicisztikai műhöz kapcsolódik.
Az elmúlt években többször nyelvészeti témájú szöveget kaptak a vizsgázók. 2013-ban például Gósy Mária gyermeknyelvről írt tanulmányát, 2012 októberében Keszler Borbála nyelvész Írásjelhasználat és nyelvi kultúra című munkájának részletét kellett értelmezniük, míg 2008-ban Nádasdy Ádám Miért változik a nyelv? című előadásának levonatát.
Irodalmi témájú írások is több feladatsorba bekerültek: 2011-ben Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről, 2009-ben Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című műből kaptak egy részletet a diákok, míg 2010-ben egy Magyar Hírlap-cikket kellett értelmezniük, amely egy Janus Pannonius-műről szólt. A kétszintű érettségi bevezetése, vagyis 2005 után többször volt környezetvédelmi-ökológiai témájú szöveg is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |