A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Percről percre a magyarérettségiről

Szövegértés: kevés volt az idő

A középszintű magyarérettségi írásbelijének első, szövegértési részében Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták a diákok: hatvan perc alatt 12 kérdésre kellett válaszolniuk.

''Plusz fél óra kellett volna, hogy normálisan meg tudjam csinálni a feladatsort, az utolsó előtti kérdést teljesen kihagytam'' - mondta Brigitta, a váci Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium diákja mondta az eduline-nak. Szerinte a szöveg sem volt egyszerű, a tavalyihoz hasonlóan köznapibbra számított. ''A kérdéseket pedig bonyolultan fogalmazták meg, nem voltak egyértelműek. Könnyebbség volt viszont, hogy odaírták azoknak a szövegrészleteknek a számát, amelyekben az adott infót keresni kellett'' - tette hozzá.

Az utolsó előtti, nyelvi jellemzőkről szóló feladatot Zsiga, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium végzős diákja sem tudta befejezni, és ő is hétköznapi szövegre számított.

''A nyelvi jellemzőkhöz hasonló külső tudásra nem szoktak rákérdezni. Érezhetően kevés volt az idő, és a korábbiakhoz képest nehéz is volt a feladatsor. Volt is zúgolódás a teremben'' - ezt már Artúr, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja mondta, aki viszont be tudta fejezni a feladatokat, és úgy érzi, jól is sikerült. ''Több kérdés nevetségesen egyszerű volt, például volt, amelyben egy rövid szöveget kellett kiegészíteni, sok feladat viszont nem volt egyértelmű'' - tette hozzá.

Dóri, a dunaföldvári Magyar László Gimnázium végzős diákja szerint kicsit hosszú volt a szöveg, de a feladatsor összességében nem volt rossz, voltak könnyebb és nehezebb feladatok is. Több osztálytársával ellentétben ő be tudta fejezni az első részt.

Szövegalkotás: kinek ez, kinek az megy jobban

Az írásbeli második, szövegalkotási részében a diákoknak három óra alatt kellett egy fogalmazást írniuk. Három feladat közül választhattak: egy Seneca-idézet alapján érvelhettek az időhöz való viszonyról ''Az idő a miénk'' címmel, elemezhették Bodor Ádám Állatkert című novelláját, illetve választhatták az összehasonlító elemzést is, amelyben Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című versét kellett összevetniük.

Brigitta a második részben a novellaelemzést választotta. ''Örültem, hogy volt ilyen lehetőség, de a korábbiaknál nehezebb volt a feladat. Az órán átvett szempontok alapján elemeztem a szöveget, de nem tudtam minden kérdést kifejteni. Az összehasonlító verselemzésen is gondolkodtam, de azt sokkal kevesebbet gyakoroltuk.'' A váci diák, aki a Corvinus nemzetközi tanulmányok szakára felvételizett, négyesre számít, amelyet a szóbelivel szeretne majd feljebb húzni.

Az AKG-s Artúr is a novellaelemzést választotta, ''az volt a legszimpatikusabb''. Szerinte a verselemzés mindig nehezebb, és kevés szempont is volt megadva, az érvelés pedig neki ''túl szubjektív műfaj, de az se volt rossz lehetőség''. ''Bodor Ádám novellája viszont jól elemezhető volt, főleg a leírásban szereplő támpontok alapján.'' Artúr másfél óra alatt be is fejezte a fogalmazást: elmondása szerint az osztály 95 százaléka szintén ezt a feladatot választotta. A diák, aki egyébként nem tartja magát erősnek irodalomból, a továbbtanulást pedig a Corvinus nemzetközi tanulmányok vagy politológia szakán tervezi, 85-86 százalékos eredményre számít.

Zsiga viszont az összehasonlító elemzés mellett döntött: ''az érvelés nehéz műfaj, azt rögtön kizártam, a novellát pedig nem értettem annyira. A verselemzést viszont csupán a szövegek alapján meg lehet csinálni.'' Az, hogy a versek hosszúak voltak, szerinte előny, mert ''így több szempontból lehet róluk írni''. A radnótis diák ötösre számít, és valószínűleg a brit Warwick Egyetem data science szakán tanul majd tovább.

''Megtetszett a téma, így a másik két feladatot már el sem olvastam'' - mondta Dóri, aki az érvelést választotta. A témát feldolgozó irodalmi alkotások közül a Bibliát, Az ember tragédiáját, az Ivan Iljics halálát és a Husztot sorolta fel. Az osztályában a legtöbben az érvelést választották, a novellaelemzést csak néhányan, de ''ők is nehéznek találták''. Dóri szerint összességében rendben volt az írásbeli, de a ''tavalyinál nehezebb volt''. ''Remélem, hogy meglesz az ötös'' - mondta a Dunaföldváron tanuló diák, aki a Budapesti Corvinus Egyetem emberi erőforrások szakára jelentkezett első helyen.

Az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint az érvelés becsapós lehet, mert mindenki könnyűnek hiszi, de ''sokukat elvihette a saját gondolata'', emiatt pedig az irodalmi példákat kihagyhatták. Az összehasonlító elemzés viszont a szaktanár szerint könnyű volt, mert ''adták a szempontokat''.

Az esszéfeladat megoldására legfeljebb 60 pontot lehet kapni - a tartalomra 20, a szerkezetre és a felépítésre 20, a nyelvi minőségre szintén 20 pont jár. A középszintű magyarérettségin összesen 15 pontot lehet veszíteni helyesírási hibákkal, míg a rendezetlen íráskép miatt 3 pontot vonhatnak le a javítótanárok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!