Milyennek tartják az idei középszintű magyarérettségit a szaktanárok? Valóban túl könnyű volt a szövegértési feladatsor? Melyik témát választotta a diákok többsége?
Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
A tavalyi magyarérettségi „kellemetlenebb” volt – mondta az eduline-nak Sági Zuzsanna, a Budai Középiskola szaktanára, aki szerint az idén nem kaptak nehéz feladatokat az érettségizők. Az osztályfőnök végzős diákjai a szövegértést kifejezetten szerették, mert a tanulmány témája testhezálló volt.
Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára szerint is korrekt volt a szövegértési feladatsor, a netnyelvről szóló tanulmányrészlet könnyen olvasható, könnyen értelmezhető, „bőven elég volt a 60 perc a feladatok megoldására, nem volt olyan kérdés, amelyet csak hosszas gondolkodás után lehet megválaszolni”. A szaktanár hozzátette: a szóbeli magyarérettségin is egyre többször fordulnak elő hasonló témák, így nagy meglepetés nem érhette a diákokat.
A legtöbben az érvelést választották
Szabó Roland szerint a középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatai közül a legtöbb diák valószínűleg az érvelést választotta. „A slow reading mellett vagy ellen kellett érvelni. Ott bukhatott el sok diák, hogy nem olvasta el alaposan a feladat leírását. Szokott ugyanis olyan érvelési feladat lenni, hogy az esszében a megadott állítás ellen és mellett is kell érvelni, ez azonban nem olyan volt” – mondta, hozzátéve: a diákoknak be kellett tartaniuk az érvelés retorikai szabályait, ha ezt nem tették, sok pontot veszíthettek.
A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszinű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.
„Minden évben mindenki a novellaelemzést várja, pedig ez a feladat nem volt olyan egyszerű, hiszen nem egy általános novellaelemzésről van szó, itt a szerkezetet kellett vizsgálni, amelynek az egyik fő sajátossága a kihagyás” – mondta az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára, hozzátéve: „itt elsősorban a párbeszédekből lehetett rekonstruálni a cselekményt, vagyis a középpontban nem az állt, hogy mit mond el az elbeszélő, hanem az, hogy mit nem mond el”.
Szabó Roland szerint az összehasonlító verselemzés is jó választás volt, a két költő – Berzsenyi Dániel és Arany János – ugyanis a középiskolai tananyag része, igaz, a két költeményt nem tanulják a diákok. „Viszont az órákon mindkét költőtől veszünk tematikában és hangnemben ezekhez hasonló verseket, így ezek ismeretével könnyebben tudták megoldani a feladatot” – mondta, hozzátéve: Berzsenyinél a klasszicizáló jelleget, Aranynál a romantikus álomképet kellett felismerni, mind a két mű leltárvers.
Sági Zsuzsanna, a Budai Középiskola magyartanára szerint valószínűleg azért választották kevesebben az összehasonlító verselemzést és a novellaelemzést, mert „a Berzsenyi-versnek és a Bródy-novellának nehéz, régies a nyelvezete”, ráadásul a Berzsenyi-mű elemzéséhez ismerni kell a mitológiát, a novella pedig – hosszúsága miatt – olvasási rutint követel az érettségizőktől.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
