Megkezdődött a találgatás arról, vajon melyik magyar költő, író művét kell majd elemezniük azoknak a diákoknak, akik középszinten érettségiznek magyarból hétfőn. Volt már rá példa, hogy évfordulós szerző műve került a feladatsorba, de vajon idén is így lesz? Az Eduline-nak nyilatkozó középiskolások Arany Jánosra tippelnek.

„Bár volt rá példa, hogy évfordulós szerző került be a feladatsorba, alapvetően a tételkészítő bizottság nem ezt a koncepciót követi” – mondja Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, aki szerint inkább az figyelhető meg, hogy a régi/klasszikus/romantikus és a modern művek váltakoznak a középszintű magyarérettségin, de „ez sem törvényszerű”.

Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.

Ezt a szövegértési feladatot kapták az érettségizők magyarból.

Választási témát is kaptak a magyarból középszinten érettségizők.

Nehéz szöveget kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi szövegértési részében.

Az érvelés és a hivatalos levél írása sem okozhat gondot a magyarból középszinten vizsgázóknak.

„Arany János születésének kétszázadik évfordulója annyira széles médiafigyelmet kapott – hozzáteszem, igen megérdemelten –, hogy elképzelhető a tavalyi modernség (József Attila, Radnóti Miklós) után a visszakanyarodás a korábbi irodalomhoz. Persze mindez csak találgatás, logikázás. A műértelmezési képességek meglétén van a hangsúly, ha ezek a kompetenciák megvannak, semmilyen mű nem okozhat meglepetést” – teszi hozzá a szaktanár.

Egy biztos: az új érettségi szabályok miatt idén sem úszhatja meg senki a magyarérettségit műelemzés nélkül. A középszintű feladatsor 2017 előtt ugyanis mindössze két részből állt. A diákoknak először egy szövegértési feladatsort kellett megoldaniuk, majd három szövegalkotási feladat közül kellett választaniuk – írhattak egy érvelést egy megadott szövegrészlet és néhány szempont alapján, elemezhettek egy megadott művet vagy összehasonlító elemzést írhattak két megadott irodalmi műről. Aki nem brillírozott irodalomból, az általában az érvelést választotta, ahhoz ugyanis csupán az érvelő szövegek szerkezeti követelményeivel kellett tisztában lenni – vagyis akár mindenféle irodalmi jártasság nélkül teljesíteni lehetett a magyarérettségi írásbeli részét.

Tavaly azonban szigorítottak a szabályokon. A szövegértési feladatsor mellett két rövid szöveget kell írniuk a diákoknak – vagy egy érvelést, vagy egy hétköznapi szöveget, például motivációs levelet, hivatalos levelet vagy felszólalást. Ezután következik az irodalmi rész: mindenkinek írnia kell egy elemző esszét, az érettségizők csak azt dönthetik el, hogy egy megadott művet elemeznek vagy az összehasonlító műelemzést választják.

Mire számítanak a diákok?

Az Arany-év miatt – amely egyébként tavaly kezdődött, a költő ugyanis 1817 márciusában született, de egy-két pályázat még mindig tart – az Eduline által megkérdezett középiskolások többsége a balladák elemzési szempontjait is átnézi, arra számítanak ugyanis, hogy idén ez a műfaj kerül majd terítékre, nem pedig a novella, amelyhez az előző években az egyik műelemzési feladat kapcsolódott.

Az Eduline-nak nyilatkozó gimnazisták közül többen – biztos, ami biztos alapon – már megnézték az irodalmi évfordulók listáját, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum minden évben közzétesz. Amelyből kiderül például, hogy a középiskolai irodalomkönyvekben is szereplő, sokat emlegetett klasszikusok közül senkinek nincs évfordulója, ám 75 éve született például Petri György, 90 éve született Juhász Ferenc, 100 éve született Mándy Iván és Mészöly Dezső.

A művek ugyanis bármelyik korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttségek nélkül – vagyis olyan szerző szövegét is kaphatják az érettségizők, aki nem tananyag, az esszé megírásához ugyanis - hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal - nem feltétlenül szükséges a szerző, műrészlet esetén a teljes mű ismerete.

Ki a "legnépszerűbb" szerző?

Kosztolányi Dezső, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály - leggyakrabban ez a három szerző tűnt fel a középszintű magyarérettségin az elmúlt tizenhárom évben, vagyis a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta. Kosztolányi, Berzsenyi és Vörösmarty három-három művel jelent meg eddig a feladatsorokban, de József Attila, Márai Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Karinthy Frigyes és Arany János is népszerű az érettségin, mindegyik szerzőtől két-két mű szerepelt középszinten.

Év	Szövegértés	Szövegalkotás: érvelés	Szövegalkotás: műelemzés	Szövegalkotás: összehasonlító elemzés
2005	Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés (Mindentudás Egyeteme előadás)	Kaffka Margit: Egy asszony ügye c. véleménye mellett vagy ellen	Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (novella, A jó palócok)	Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe József Attila: Levegőt!
2006	Horn Gergely: A turizmus hatása az ökológiai és a társadalmi sokféleségre	Umberto Eco: A rózsa neve c. regénye kapcsán a címadásról	Márai Sándor: Halotti beszéd	Vajda János: Húsz év múlva (Gina emlékkönyvébe) Juhász Gyula: Anna örök
2007	Heltai András: Hangulat - vagy heuriger?...	Mitől beteg a könyvforgalmazás? c. írás alapján az elektronikus és a hagyományos könyvek kapcsolatáról	Sánta Ferenc: Kicsik és nagyok (novella)	Csokonai Vitéz Mihály: Az eleven rózsához Ady Endre: Meg akarlak tartani
2008	Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv? (Mindentudás Egyeteme)	Ancsel Éva Összes bekezdése alapján a technikai fejlődésről	Petelei István: A könyörülő asszony (novella)	Berzsenyi Dániel: Horác Vas István: Vides ut alta stet
2009	Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (részlet)	Spiró György véleménye kapcsán arról, hogy a fiatal generáció kevesebbet olvas	Lázár Ervin: Csapda (novella)	Vörösmarty Mihály: Keserű pohár (Czilley s a Hunyadiakból) Petőfi Sándor: Ivás közben
2010	Somogyi F. Anikó: Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja (Magyar Hírlap cikke)	Szabó Magda interjúkötet Otthon c. írása alapján arról, hogyan hat a tárgyi környezet a személyre	Gelléri Andor Endre: Pármai likőr (novella)	Kosztolányi Dezső: A kis mécs (A szegény kisgyermek panaszai) Karinthy Frigyes: A kis edény (Így írtok ti)
2011	Nemes Nagy Ágnes: Párbeszéd a mai versről	Szophoklész: Antigoné alapján az emberi magatartásformákról	Móricz Zsigmond: A világ végén már szép és jó (novella)	Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása Petőfi Sándor: Az álom...
2012	Lukácsy Sándor: Nemzeti olvasókönyv	Albert Camus: A pestis c. regénye kapcsán a heroikus életfelfogás mellett vagy ellen	Arany János: Tetemre hívás (ballada)	Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem c. kötetéből "A jó tanuló felel" és "A rossz tanuló felel"
2013	Gósy Mária: A gyermeknyelv	Leszek Kolakowski: Kis előadások nagy kérdésekről. Az utazásról c. műve kapcsán az epikai művekben szereplő utazásokról	Márai Sándor: Az árva (elbeszélés)	Berzsenyi Dániel: Napoleonhoz Vörösmarty Mihály: Napoleon
2014	Veszelszki Ágnes: A digilektus hatása az írásbeli és a szóbeli kommunikációra egy kérdőíves vizsgálat alapján	Márai Sándor: 42. Az olvasásról. Füveskönyv (részlet) kapcsán a lassú olvasás mozgalmáról	Bródy Sándor: Kaál Samu (novella)	Berzsenyi Dániel: Életfilozófia és Arany János: Visszatekintés
2015	Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története. Bevezetés	Részlet Seneca leveleiből - érvelés "az idő a miénk" témában	Bodor Ádám: Állatkert (novella)	Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán: Az ég játékai
2016	Moravcsik Gyula: Miről vallanak a papiruszok?	Csoóri Sándor: Nomád napló részlete kapcsán a kérdezni tudás szerepéről, értékéről	Tamási Áron: Szerencsés Gyurka (elbeszélés)	Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez és Illyés Gyula: Bartók

	Szövegértés	Érvelés	Gyakorlati szövegalkotás	Műelemzés	Összhasonlító műelemzés
2017	Hogyan építette Petőfi saját imázsát? (A Könyves blog interjúja)	Tisjlár Roland: A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban (doktori disszertáció) részlete alapján a humor szerepéről	Motivációs levél a helyi közlekedési  társaság osztályvezetőjének, egy állás ügyében	Kosztolányi Dezső: Boldogság (novella)	József Attila: Elégia és Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

A kétszintű érettségi rendszerének bevezetése előtt Arany, Petőfi, Vörösmarty, Jókai, Mikszáth, Móricz, Ady és József Attila közül egy szerző nagy eséllyel minden évben szerepelt a magyarérettségin – sem a diákokat, sem a tanárokat nem érhette nagy meglepetés a vizsga reggelén. 1996 és 2005 között Petőfi Sándor- és Ady Endre-mű is háromszor volt választható tételcím, de a végzős középiskolások az 1996-os „A hazai táj megjelenítése a magyar költészetben” és a 2001-es „A természet mint ihletforrás a XVIII-XIX. századi magyar lírában” című esszékérdésekhez is jól használhatták a tizedikes-tizenegyedikes tananyagot.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.