Ilyen lesz az érettségi földrajzból: milyen témakörökre számíthatnak a diákok? Érettségi-felvételi
Eduline

Ilyen lesz az érettségi földrajzból: milyen témakörökre számíthatnak a diákok?

Csütörtök délután a földrajzzal folytatódik a tavaszi érettségi szezon. Összesen 8512-en vizsgáznak középszinten, míg 347 diák az emelt szintű írásbelit választotta. Itt találjátok a legfontosabb infókat az érettségi feladatokról.

A középszintű írásbeli 120 perces, a diákoknak két feladatsort kell megoldaniuk 20, illetve 100 perc alatt. A legfeljebb 100 pontot érő feladatok között topográfiai, valamint földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló tételek szerepelnek - a kérdések 45 százaléka földrajzi-környezeti tudásra épít, 15 százalékuk a topográfiai ismereteket ellenőrzi, míg a teszt 40 százaléka gyakorlati jellegű kérdésekből áll.

A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Tavaly korrekt feladatsort kaptak a középszinten érettségizők, akiknek többek között a csernobili atomerőműről, a pénzváltókról, az afrikai mezőgazdaságról, Ausztria, Szlovákia és Románia iparáról, társadalmáról, földrajzi övezetekről és a holdfázisokról szóló kérdéseket is meg kellett válaszolniuk.

A középszintű írásbeli második részénél használhatjátok a földrajzi atlaszt - ez az egyik legjobb legális puska az érettségin. Érdemes a vizsga előtt átlapozni, és megjegyezni, hogy mit hol találtok a kiadványban - így nem kell percekig keresni az adatokat. Az emelt szinten vizsgázók az írásbelin nem használhatnak atlaszt, a szóbelin viszont igen.

Milyen az emelt szintű földrajzérettségi?

Az emelt szintű érettségi 240 perces, a középszintűhöz hasonlóan két feladatsorból áll. A vizsgán csaknem azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi kérdések: a földrajzi-környezeti ismeretanyag 50, a topográfiai ismeretek 20, a gyakorlati jellegű feladatok 30 százalékot tesznek ki, legfeljebb száz pontot szerezhettek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.