A középszintű fizikaérettségi praktikus, a mérnöki pálya során fontos témaköröket érint realisztikus példákon keresztül – mondta az idei középszintű fizikaérettségiről az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A fizika érettségi nap támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

„A mérnöki szakmának két fontos, alapvető pillére van, amelyre folyamatosan építkezünk a képzéseinken: az absztrakciós képesség és a fizikai szemlélet, azon belül is kiemelten fontos a rendszerszemlélet. Előbbi alapjait a matematika, utóbbit pedig a fizika tárgy keretein belül tudják elsajátítani a tanulók” – mondta az Eduline-nak Dr. Ladányi József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának egyetemi docense, hozzátéve: „a fizika alapjelenségeinek megismerése és leírása a középiskolai fizika tárgy feladata, itt kell kialakítani magát a fizikai szemléletmódot is, amellyel a későbbi szakmai pályán egy mérnök sikeres lehet”.

„Korunk komplex techológiája megköveteli a komplex tudást a mérnököktől, a fizikán belül ugyanúgy hangsúlyos az elektromosságtan, a mechanika, a hőtan, az optika, az atom- és magfizika. A középiskolai fizikai tananyagra támaszkodva az egyetemen végső soron a természettudományos szemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése történik a tananyag elmélyítésével, egységes rendszerbe illesztésével. A fizika alaptörvényeiről elsajátított egyetemi szintű ismeretek nyitják meg az utat ahhoz, hogy később a hallgatók mérnökké válva a modern tudományos és műszaki eredményekhez, eszközökhöz értő módon tudjanak viszonyulni és alkotni” – magyarázta a villamosmérnök-képzés szakbizottságának elnöke.

Milyen az idei feladatsor?

„A középszintű feladatsor praktikus, a mérnöki pályán fontos témaköröket érint realisztikus példákon keresztül, úgymint az elektromosságot, a hőtant, a mechanikát, az atomfizikát és az optikát” – mondta az idei fizikaérettségiről a BME oktatója, aki szerint a feladatok nehézsége a középszintnek megfelelő, a kérdések megválaszolásához elegendő a középiskolai fizikatudás, „kifejezetten szimpatikus mérnöki szempontból az idei feladatsor, a 120 perc is elegendő lehetett a diákoknak a feladatokra”.

A gyakorlatias, életből vett jelenségekre építő feladatokról Ladányi József azt mondta, ilyen szempontból is szimpatikus az idei érettségi, „hiszen a leendő mérnökök a megszerzett tudást a gyakorlatban fogják használni, magának az oktatásnak is erre kell felkészítenie a diákokat”.

A villamosmérnök szakra készülőknek nem kötelező sem matematikából, sem fizikából emelt szintű érettségit tenniük, a jelenlegi felvételi szabályok nem követelnek ilyet a jelentkezőktől, ám – véli a BME egyetemi docense – helyzeti előnyben vannak azok a hallgatók, akik mindkét tantárgyból alaposabban felkészültek és a nehezebb, egyben több pontot érő emelt szintű érettségit választják, „könnyebben meg fogják találni a helyüket a villamosmérnök-képzésben”.